Rate this item
(0 szavazat)

fsu 44.jpg - 62.92 KbA Szent Adalbert Központban Kovács Lajos – helytörténeti kutató, író, szerkesztő – jegyzetei alapján leánya, Kovács Klára Dorog művészettörténetének két fejezetét mutatta be 2018. április 4-én. Az „Esztergom és környéke kincsei” ismeretterjesztő sorozat keretében került sor az előadásra a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében.

Az előadás elején elhangzott, hogy Dorog képzőművészeti életének előzményei a 19. és a 20. század fordulójáig nyúlnak vissza. Az előadásban két időszak kerül majd bemutatásra: 1. fejezet az 1920-as évektől az 1940-es évekig, 2. fejezet 1945-től napjainkig terjedő korszakot vázolja fel művészettörténeti szempontból. A két világháború közötti időszak meghatározó egyénisége volt Gáthy Zoltán építész, aki egész Esztergom vármegyében dolgozott, ahol ma is fellelhetők épületei. Nekünk, esztergomiaknak ismerősen cseng a Palkovics-pad neve, vagy a Legényegylet székháza, amely ma a Kolping otthona. Ezek is az ő tervei alapján készültek. De mi őrzi emlékét Dorogon? „Gáthy Zoltán építészmérnök szervesen beleépítette az életét, a tehetségét egy egész bányavidékbe, mégsem őrizte sok nyom a nevét, nem szóltak róla sem tisztelettel, sem indulattal. Észrevétlenül vette körül műveivel a városka polgárait” – írta róla Kovács Lajos. Munkáin a szecesszió és a Bauhaus hatása érvényesült, amely felkeltette környezete érdeklődését. A bányatisztek sorra vele terveztették lakóházaikat, az igazgató, Schmidt Sándor nevét ma is két klasszicizáló, mértéktartóan elegáns villa őrzi. Ő építette a bányamunkások lakásait is, irodaházakat, műhelyeket és raktárépületeket. A dorogi kálváriakápolna is az ő nevéhez fűződik. Templomot épített Dorogon, Auguszta-telepen, Lábatlanon. Legkülönösebb megbízásai mindig egyházi jellegűek voltak. Péliföldszentkereszten ma is láthatók a kálvária stációi. Ide olyan építményeket tervezett, amelyek mindegyike más építészeti stílust mutat be. 1938-ban, az Eucharisztikus Kongresszus évében, a Bányatemplom előtti téren egy kb. 20 méter magas és 40 méter széles, úgynevezett Szénoltárt építettek a tervei alapján, két, majdnem 3 méteres műkőangyallal. Napjainkban sajnos már nem látható. Az építész tehetséges grafikus is volt. Úti élményeit rajzokon örökítette meg. Festményeket is készített Dorogról. Az ő közreműködésének köszönhető, hogy több ismert képzőművész került kapcsolatba Doroggal. Koszkol Jenő 1928-tól szívesen töltötte a nyarakat a bányavároska közelében. Nagyméretű képeken festette meg Dorog változó panorámáját. Dorogi Rauscher György a két világháború közötti időszakban képzőművészetünk ígéretes tehetsége volt. Művészetét nemzetközi érdeklődés kísérte. Beck Ötvös Fülöp érem- és szobrászművész készítette el Chorin Ferenc bányatulajdonos mellszobrát. Edvi Illés Aladár akvarellfestő képein Dorog városiasodását örökítette meg. Haranghy Jenő festőművész készítette el a Munkásotthon freskóit. A Szent József plébániatemplom és a Munkásotthon üvegablakai is az ő munkái voltak. Mátrai Lajos szobrászművész alkotásai szerencsére még ma is láthatók. A Bányatemplom főoltárának domborművei, színezett oltár- és mellékalakjai, az Auguszta-telepi Szűz Mária szobor őrzi keze munkáját. Jeges Ernő festő, grafikus a szentendrei művésztelep egyik alapító tagja volt. Dorogon templomfestőként dolgozott.
A folytatásban az 1945 utáni művészekről kaptunk rövid ismertetést. Kádár György festőművész megörökítette képein a dorogi szénbányát. Kucs Béla kisplasztikáin és figurális kompozícióin a bányászok élete jelenik meg. Árvai Ferenc szobrászművész gyakori témája a bányászat. Dorogon a Bányász emlékmű, a kálvária stációk, a Kitelepítési emlékmű az ő alkotásai. Furlán Ferenc sokoldalú művész, a Dorogi Képzőművész Kör vezetője volt évekig. A településen látható több alkotása is. A József Attila Művelődési Ház (Munkásotthon) üvegablakainak elkészítésével őt bízták meg, mivel Haranghy Jenő munkái korábban megsemmisültek. Napjaink művészei között megemlítette az előadó Kapa Melinda, Végh Éva és Kolonics Péter nevét. Velük gyakran találkozhatunk személyesen is kiállítások megnyitóján.
A program könyvbemutatóval folytatódott. Dankó József, Dorog alpolgármestere, azt a kiadványt mutatta be, amely a Dorogi Füzetek 53. köteteként jelent meg 2017-ben, a Dorog Város Barátainak Egyesülete gondozásában. Az Életem – munkáim. „...Dorog is kapcsolatba került a művészetekkel...” című monográfia a jeles dorogi építész, Gáthy Zoltán emlékiratait tartalmazza Kovács Lajos szerkesztésében.
Gáthy Zoltán munkásságát így összegezte Kovács Lajos tanár úr: „Gáthy Zoltán hatalmas építészeti, amellett érzékeny festészeti-grafikai örökséget hagyott hátra. Az utókor nem ismerhette, mert a tiltott művészek közé száműzték. Kapcsolatai révén kitűnő művészek alkotásai kerültek a szénmedence középületeibe. Dorognak és a szénmedencének föl kell őket fedeznie, és meg kell ismernie gazdag életművüket!”

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor