Rejtőzködő értékeink nyomában − 1. rész

Írta: Szabó Lászlóné 2018. március 29. csütörtök, 10:29
Rate this item
(0 szavazat)

 

fsu 38.jpg - 77.26 Kb

Az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium szervezésében felvidéki kirándulás részesei lehettünk 2018. március 20–22 között prof. Prokopp Mária művészettörténész vezetésével. A professzor asszony a középkori Magyarország nagy tudású ismerője. A kirándulás során a Szepesség és Sáros vármegye művészettörténeti emlékeivel ismerkedtünk meg. Korábbi előadásaiból ismert volt, hogy a felvidéki szárnyas oltárok a legértékesebb lenyomatai a középkori Magyarországnak. Sajnos még mindig nagyon keveset tudunk a felvidéki kulturális emlékekről. Ezért is készültünk nagy lelkesedéssel az útra, hogy rejtőzködő értékeink közül minél többet megismerhessünk szakavatott vezetőnk segítségével. Az európai szinten is egyedülálló, központosított államforma biztosította az egységes magyar kultúra létrejöttét évszázadokkal ezelőtt. Egy-egy szárnyas oltár, a keresztény hagyományok mellett, megjelenítette és ez által megőrizte hazánk történelmének legfontosabb eseményeit is.

Utunk első állomása Zólyom volt. A város jellegzetes épülete a vár, amelyet Nagy Lajos királyunk építtetett a 14. században. A gótikus stílusban épült vár biztonságos helyen épült, és kényelmes lakhatást biztosított. A Garam és a Szalatna folyó találkozásánál magasodik ez a szabályos négyszög alakú várkastély. Falai között fontos diplomáciai események zajlottak, 1382-ben országgyűlés színhelye volt. A várkastély falai között született 1554-ben Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költője. A vár helyiségeiben jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria kiállításai láthatók. Gótikus és modern műalkotásokat állítanak ki. Már itt megcsodálhattunk néhány táblaképet és faragott szobrot, amelyek gótikus szárnyas oltárok részét képezték. A tárlat legérdekesebb része Lőcsei Pál mester munkásságát mutatja be. Láthatók itt a híres lőcsei Szent Jakab-templom oltárait díszítő szobrok másolatai is. A belső vár udvarába vezető kapualjban helyezték el 1994-ben a Balassi Bálint emlékét megörökítő domborművet, Kő Pál alkotását. Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság nevében dr. Prokopp Mária – elnök asszony – megkoszorúzta a bronz emléktáblát. Ezt követően rövid sétát tettünk a város főterén, megtekintettük a Szent Erzsébet-templomot, amely a 14. század végén, gótikus stílusban épült, később, a reneszánsz korában átépítették.
A Garam völgyében haladva hamarosan Garamszegre érkeztünk, ahol fölkerestük a falucska fatemplomát és haranglábát. A garamszegi evangélikus fatemplom páratlan látnivaló, nem véletlen, hogy 2008 óta az UNESCO Világörökség részét képezi több más felvidéki fatemplommal együtt. A Zólyom és Besztercebánya között, a Garam partján található óriási, magtárra emlékeztető, skandináv stílusú templom kizárólag fából, egyetlen szög nélkül épült fel 1726-ban. A templomban 1100 hívő tudja ülve hallgatni az istentiszteletet. A belső térben hat oltárkép található, amelyek helyét az egyházi ünnepek alkalmából változtatják. Az épület előtt három ősöreg, terebélyes hársfa áll, ezeket a templom felszentelésekor ültették az 1700-as években.
Csodálatos, mesébe illő téli tájon át utaztunk keresztül, amíg megérkeztünk következő állomásunkhoz, Zsigrára. Hósipkás hegyek, vadregényes erdők, hátborzongató magaslatok, meredek patakvölgyek látványa tárult elénk. A szepesi Zsigra község értékes római katolikus Szentlélek-templomáról vált híressé. Itt őrzik a Szepesség egyik leghíresebb középkori falképciklusát.
A kora gótikus stílusban épült templom a falu feletti dombról, védőfalak mögül uralja a szepességi tájat. Páratlan értékű, középkori eredetű falfreskói miatt az UNESCO Világörökség része. A templombelsőben a freskókat a 13–15. század között festették. A templomba belépve, a diadalív fölött az utolsó ítélet jelenete fogad. Az északi falon Jézus életéből vett jelenetek láthatók, különösen szép a Krisztust a keresztfán ábrázoló freskó. Az „Életfa kereszt” jelképesen két részre osztja a világot. Ádám és Éva ábrázolása a kereszt mellett az Ószövetség és az Újszövetség összetartozására utal. A legrégebbi falikép a déli kapu fölötti részen található, 13. századi, a keresztre feszített Krisztust jeleníti meg. Említést érdemel a keretbe foglalt Piéta is. A Mária ölében fekvő Jézust két szent fogja közre. A Szent László királyt ábrázoló freskó is a 13. század vége felé készült. A ma is meglepően jó állapotban lévő freskókat a 17. században – a reformáció idején – lemeszelték, és csak 1870 körül tárták fel újra. A főoltár barokk, hatalmas angyalalakokkal, két oldalán Szent Istvánt és Szent Lászlót láthatjuk.
A templom megtekintése után indultunk Eperjesre, ahol a szállás elfoglalása előtt esti városnézésen vettünk részt a főtéren. Eperjes Kelet-Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Sáros vármegye székhelye. Kassától északra, erdős hegyektől övezett tágas völgy ölén fekszik. Legkiemelkedőbb nevezetessége a 14. században épített gótikus Szent Miklós-templom, amely a csúcsíves csarnoktemplomok mintapéldája. Különlegessége, ahogy a barokk oltárba beillesztették a gótikus szárnyas oltárok megmaradt részeit, amelyek Szűz Máriát, Szent Miklóst és Szent Adalbertet ábrázolják. A székesegyházat 1903-ban Schulek Frigyes tervei alapján építették újjá a ma látható formájára. Sűrű hálóboltozat fedi a mennyezetet. A templomban a képektől kezdve a szobrokig csaknem mindent eperjesi mesterek alkottak. A templom megtekintése után a szállodába siettünk. A szállás kényelmes, az ellátás bőséges volt. (Folytatása következik)

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor