Búcs bemutatkozik

Írta: Szabó Lászlóné 2018. március 17. szombat, 23:00
Rate this item
(0 szavazat)

fsu 29.jpg - 59.45 KbAz 58. előadással folytatódott az „Esztergom és környéke kincsei” című ismeretterjesztő előadássorozat a Szent Adalbert Központban a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében 2018. március 13-án. Ez alkalommal a felvidéki Búcs mutatkozott be, amely Komáromtól 28 km-re északkeletre fekszik a Fényes-patak partján, Nyitra megye Komáromi járásában. A falu elsősorban szőlőtermesztéséről ismert. Napjainkban gyorsan fejlődő falusi turizmusáról is nevezetes. Az előadók segítségével a település történetével és egyedülálló Babamúzeumával ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Mezeiné Tomorszky Mária üdvözlő szavai után Pelle István történelemtanár mutatta be a kis falut. Az igen tartalmas, vetített képes előadás során megismerkedtünk a település történetével a kezdetektől napjainkig. A környék Bulcsú vezér szállásterülete volt, a falu innen kapta nevét. Lovas szobrát, Nagy János alkotását, amely a település főterén áll, 1997-ben állították. A török korban vallásváltás történt, kálvinista lett a falu. A török uralom alól 1683-ban Búcs is felszabadult Esztergommal együtt. A falu lélekszáma fokozatosan gyarapodott. Az 1800-as évek végén már több mint 1700 lakost számláltak. Szódagyár és malom is működött itt. A trianoni békeszerződés elszakította a falut Magyarországtól, Csehszlovákia része lett. A hontalanság évei (1945–1948) nyomot hagytak a település életében. A deportálás és a lakosságcsere mintegy 300 embert érintett. A kommunizmus időszaka változásokat is hozott. A deportáltak egy része hazatérhetett, az 1949/50-es tanévben megkezdődhetett a magyar nyelvű oktatás az iskolában. A rendszerváltást követően a termelőszövetkezet átalakult (ma is működik), vállalkozások jöttek létre. Az iskola felvette Katona Mihály református lelkész, földrajztudós nevét, aki a 18–19. század fordulóján Búcson teljesített szolgálatot. Itt írta fontos földrajztudományi dolgozatait, amelyek, saját korában, a legszínvonalasabb és legtartalmasabb, magyar természeti földrajzi munkáknak számítottak. A település lakossága – a legutóbbi népszámlálás adatai szerint – 96%-ban magyar. A Katona Mihály Alapiskola 9 évfolyamon magyar osztályokkal működik.
Az est második részében Szobiné Kerekes Esztert, a búcsi „Kultúráért és Turizmusért Társulás” (KTT) elnökét, a Népviseletes Babák Háza megálmodójának lelkes előadását hallgathattuk. A KTT, mint a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának gondozója, feladatának tekinti a kulturális örökség védelmét, fejlesztését az idegenforgalom által. Tevékenysége által a kultúra és a turizmus összekapcsolódik. A természetes személyek önkéntes társulása olyan településen jött létre, amely híres halászatáról és lovászatáról, valamint a helyi konyha jellegzetességeiről is. Az 1990-es években Szobiné Kerekes Eszter és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége új utakat keresett a magyar tannyelvű iskolák népszerűsítésére, és beíratási programot indítottak. Átérezve a gyökerek megismertetésének és a magyar nemzeti értékek átörökítésének fontosságát, népviseletbe öltöztetett babák gyűjtése és azok közkinccsé tétele mellett döntöttek. Felkutatták a varróasszonyokat, akik még hordták községük hagyományos ruházatát, népművészek alkották meg a héttagú babacsaládokat. Az egyes községek viseletét még hitelesen megvarrni tudó asszonyok elkészítették nemcsak a felnőtt női és férfi, hanem a gyermekek egykori viseletét is. Az eredeti viselet kicsinyített másaiba öltöztették a család tagjait: a nagypapát, a nagymamát, a fiatalembert, a fiatalasszonyt, a kisbabát, a lánykát és a fiúcskát. A népviseleteket a szakirodalomban tagolt tájegységek szerint mutatják be. Az első kiállításra 1998-ban került sor. A 11 nagy tájegység 26 viseleti csoportját lehet megtekinteni a múzeumban. 2010 májusától a gyűjtemény állandó kiállítási helyszíne Búcs, egy, a régióra jellemző, korszerűen felújított parasztház. A szervezőknek sikerült elérniük, hogy a gyűjtemény szakmailag és a kivitelezést tekintve is szinte hibátlan. Jelenleg 60 település viselete látható Csallóköztől Bodrogszerdahelyig, Pozsonytól Kassáig.
Egy díjátadó alkalmával így méltatták Szobi Eszter tevékenységét: „Élete összeforrt a felvidéki magyarságéval, annak minden örömével és bánatával. Élete vezérfonala a mai napig a hit. Hit a Mindenhatóban, és hit a nemzetben és a megmaradásban, és abban, hogy folytatni kell közösségépítő tevékenységét.” Áldozatos munkájához sok sikert és jó egészséget kívánunk!

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor