Rate this item
(0 szavazat)

fsu 5.jpg - 85.16 KbGörföl Jenő, a Csemadok országos titkára és Kovács László ny. tanár legújabb közös munkájának, a „Középkori templomok Komárom, Esztergom, Bars és Hont vármegyében” című könyvének bemutatójára gyűltek össze az érdeklődők 2018. február 6-án az esztergomi Szent Adalbert Központban. A rendezvényre a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében került sor.

A szerzőpáros már több könyvet jelentetett meg Dél-Szlovákia középkori építészeti emlékeiről. Ez a kötet is, albumszerűen, több száz fotó segítségével ad áttekintést ennek a tájegységnek a román és gótikus stílusú templomairól.
A könyvbemutatót megelőzően dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár áttekintést adott a XIII-XIV-XV. századi Magyarország európai helyéről. A Magyar Királyság Európa legegységesebb birodalma volt, amelynek életében központi szerepet foglalt el a Nagy-Duna menti Esztergom. Az esztergomi egyházmegye, a Duna bal partján, a Felvidék nagy részét 1776-ig magába foglalta, így kiterjedt – többek között – Komárom, Esztergom, Bars és Hont vármegyékre is. A Duna déli oldalán Bajót, Bajna, Lábatlan, Neszmély és Dömös középkori templomait mutatta be. Az északi oldalról elsőként a Garam menti királyi alapítású Garamszentbenedekre látogattunk a vetített képek segítségével. Az itt található bencés templom és kolostor a közép-európai gótika egyik legszebb XIV-XV. századi emléke. Háromhajós, gótikus arculatát Nagy Lajos királyunk megrendelésére nyerte el. Az 1884-es tűzvészt követően Simor János hercegprímásnak köszönhetően újjáépítették. A munkálatok során kerül át innen a Mátyás király kori híres garamszentbenedeki úrkoporsó Esztergomba, amely ma a Keresztény Múzeum féltve őrzött kincse. Az Ipolyság közeli Százd római katolikus temploma is csodálatos freskókat őriz. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a XIV. század közepén építették. Freskóit – a szentélyt díszítő faliképegyüttest kiváló itáliai művész festette az 1370-es években. Megrendelője Szerecsen Jakab, aki a királyi udvar Padovából érkezett pénzügyi vezetője volt. A Garam közeli Zselízről kevesen tudják, hogy az itt található Szent Jakab római katolikus templom a spanyolországi Compostellába, Szent Jakab apostol sírjához vezető zarándokút hazai állomása volt. A szentélyében az egyik XIV. századi freskó Becsei Vesszős György, Nagy Lajos király udvari emberének, a nápolyi hadjárat egyik vitézének a Külön ítéletét ábrázolja, amelynek nem ismerjük Európában párját.
A Duna déli oldalán Bajót, Bajna, Lábatlan, Neszmély és Dömös középkori templomait mutatta be a professzor asszony. Ezen a területen a 150 éves mohamedán török uralom elpusztította a keresztény épületeket, az újkori kutatás pompás maradványokat fedezett fel. Bajna gótikus temploma 1481-ben épült. Plébániája középkori eredetű. Mivel a település a török időkben is lakott maradt, temploma nem pusztult el. A szentély északi falán gótikus-reneszánsz pasztofórium (oltárszekrény, szentségház), valamint kőkeretes késő gótikus sekrestyeajtó található. Mind történeti, mind művészettörténeti, mind régészeti szempontból igen értékes helyet foglal el a magyar emlékanyagban. Bajót templomának a legrégebbi része a torony, amely a XIII. század közepéből származik. Építtetője valószínűleg Bajóti Simon volt. Eredetileg a bajóti vár lakótornyának épülhetett. Neszmély temploma – a torony és a hajó – is őriz középkori, gótikus elemeket. A XV. században épült, eredetileg bencés apátság volt. Lábatlan középkori temploma Szent Mihály tiszteletére épült az Árpád korból származó templomocska helyén. A középkori építészeti elemek – a gótikus ablakok és az eredeti déli kapu –, részben láthatók. A neszmélyi és a lábatlani templom a református egyház kezelésében áll. Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak csak az alapfalai láthatók. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban viszonylagos épségben maradt meg.
A könyvbemutató folytatásában Kovács László – nyugalmazott tanár, történész, író, több művelődéstörténeti munka, történelmi tanulmány szerzője és társszerzője – vetített képes előadás keretében, az egyes épülettípusok szerint csoportosítva, román és gótikus stílusú épületeket mutatott be a „Középkori templomok Komárom, Esztergom, Bars és Hont vármegyében” című albumból. Elmondta, terveikben szerepel, hogy bemutassák, – nyugatról keletre haladva – a Felvidék összes középkori templomát. A könyv tulajdonképpen egyfajta folytatása a 2016-ban megjelent „Pozsony vármegye középkori templomai” című munkának. Az előadó áttekintette a vármegyéket, amelyek a honfoglalást követően létesültek az állandó településeken. Szent István idején jött létre a régió mind a négy vármegyéje. Komárom a Duna két oldalán, Esztergom a királyi székhely körül, a Duna és a Garam összefolyásának vidékén, Bars a Zsitva jobb partján és a Garam alsó folyásának mindkét partján, Hont pedig az Ipoly és mellékfolyói, a Selmec és a Szikince vidékén. Mind a négy vármegye, amelynek templomait a szerzők bemutatják a kötetben, az esztergomi érsekség területéhez tartoztak. Itt jöttek létre az egyházszervezet alapintézményei, a plébániák és a plébániatemplomok. A földrajzi, történelmi áttekintés után a könyv felépítését ismertette Kovács László. A román és a gótikus stílusjegyeket követve mutatják be a műemlékeket: Körtemplomok – Kapuzatok – Ablakok – Boltozatok – Oszlopfők – Freskók – Szárnyas oltárok –Szentségházak. Ebben a könyvben annak a több mint harminc templomnak, kápolnának a leírását adják, amelyek több-kevesebb román, illetve gótikus elemet megőriztek. A remek –sokszor bravúros – felvételeknek köszönhetően az építmények szépségét az olvasó is megcsodálhatja. A kötet fotóit Görföl Jenő – a Csemadok országos titkára – készítette.
A szerzők célja, hogy megismertessék a magyar múlt csodálatos kincseit, kedvet ébresszenek ahhoz, hogy megnézzük ezeket a helyeket. „Akkor lesz a miénk, ha odafigyelünk rá.” Ezekkel a szavakkal zárult a bemutató, amely után a könyv megvásárlására és dedikáltatásra is volt lehetőség. A közönség kérdéseire is készségesen válaszoltak a szerzők. Ajánljuk a kötetet kedves olvasóink figyelmébe, amely a dunaszerdahelyi MEDIA NOVA M gondozásában látott napvilágot. Remélhetőleg sokan elolvassák majd, és felkerekednek, hogy felkeressék a bemutatott helyeket, ahol ezeket az európai jelentőségű emlékeket őrzik.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor