Párkányi emberek a jeges árban

Írta: Szabó Lászlóné 2018. február 02. péntek, 21:02
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 96.jpg - 52.48 KbA Párkány−Esztergom távíróvezeték története

 


A fenti címmel nyílt kiállítás 2018. január 26-án a Párkányi Városi Múzeumban. Az elmúlt hónapok tapasztalataiból kiindulva tudtuk, hogy rendhagyó, különleges élményben lesz részünk. Kíváncsian vártuk a megnyitót, mert az alcím nem adott támpontot, hogy a cím és a tematika között mi az összefüggés. Szerencsére, a későbbiekben erre is fény derült.

A megnyitó hangulatos zeneszámmal kezdődött, a távírászok himnusza csendült fel harmonikakísérettel. Majd Juhász Gyula, az intézmény vezetője, köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a kiállításon Sáfár József ipartörténeti kutató gyűjteményének egy részét tekinthetjük meg. A teljes gyűjteményt – amely Távírótörténeti Állandó Tárlatként Budapesten megtekinthető – Sáfár József hozta létre, fejleszti, gondozza. 1968 óta foglalkozik a magyar távíró történetével.
A gyűjtemény tulajdonosa nyitotta meg a kiállítást. A bevezetőben kiemelte, hogy miért fontos a Párkány−Esztergom közötti folyamkeresztezés története. Sajnos a magyar távközlés korai éveinek története igen hiányos. Fontos ezekről a műszaki megoldásokról (folyam feletti és folyam alatti átfeszítés) és a korabeli emberekről beszélni. Korszakalkotó újdonság volt az itteni folyamkeresztezés. Ez volt az első magyarországi folyamkábel. Előkészítette a következő korok modern távközlését. 1847-ben elkészült a Bécs és Pozsony közötti távíróvonal, majd 1850-ben Pestre is elérkezett a vezeték. Esztergom 1862-ben csatlakozott rá a vonalra. Ekkor létesült a nevezetes távíróvezeték folyamkeresztezése a Dunán. 1875-ben Esztergom és Párkány között már két távírókábel volt a Duna medrében, a víz alatt. Ha ezek meghibásodtak, dacolva a jeges árral is, helyre kellett állítani a vezetékeket. A munkások életük kockáztatásával szálltak le az áradó folyó medrébe. Erre utal a kiállítás címe is. A víz alatti kábeles átfeszítés gyakori meghibásodása hozta létre az ideiglenes légvezetékes átfeszítést, amely sok megpróbáltatással járt. 1895-ben elkészült a Mária Valéria híd. Ekkor a hídon helyezték el a kábeleket. Az 1800-as évek végén a távírdák a postahivatalokkal együtt működtek.
Képzeletben tekintsünk végig a kiállításon! A távírdai papírdokumentumok tájékoztatnak a párkányi távírdai eseményekről, szakmai utasításokról, az egyes dolgozók előmeneteléről. A távíróhálózat anyagait és szerszámait külön tárló mutatja be. A távírda környezetét, az irodában használatos eszközöket is kiállították.
Az ünnepélyes megnyitó után megismerhettük Sáfár József könyvecskéjét, amely a Távírótörténeti Füzetek című sorozatban jelent meg. Ebben részletesen feldolgozza a Párkány−Esztergom közötti folyamkeresztezés történetét, amelyet rajzokkal, korabeli metszetekkel, dokumentumokkal, helyszínrajzokkal, térképvázlatokkal egészít ki. Így ír a szerző: „Mindinkább szeretnék hozzájárulni és segíteni a villamossággal működő magyar távírászat valósághű megismeréséhez.” Ne hagyjuk, hogy a felejtés, az érdeklődés hiánya a múlt homályába burkolják ezeket a fontos eseményeket!
Korunk legjellemzőbb tulajdonsága a „mindenütt jelenvaló” elektronikus távközlés. Keveset tudunk a XIX. század közepén kialakult távíróvezeték-hálózatok világáról, pedig ezek a digitális hírközlőhálózatok ősének tekinthetők. Ajánljuk a tárlat megtekintését, amely március végéig látogatható.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor