A magyar kultúra napja – Művészetbarátok 2018

Írta: A. Bak Péter 2018. február 01. csütörtök, 17:35
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 93.jpg - 66.40 KbA 45 éves Művészetbarátok Egyesületének – a magyar kultúra napjára is emlékező – Művészetbarátok 2018 című kollektív képzőművészeti tárlata 2018. január 19. és február 23. között tekinthető meg a Gerenday Közösségi Ház kiállítótermében (2541 Lábatlan, Rákóczi út 170.) hétköznap 9 és 16 óra között. A kiállítást A. Bak Péter kurátor rendezte, aki kérésre tárlatvezetést is tart (tel.: 06-30-215-8904).

Január 19-én (pénteken) délután öt órakor Szabó Ildikó intézményvezető köszöntötte a megjelenteket, köztük a kiállító alkotókat és Geröly Tibort, a Művészetbarátok Egyesülete elnökét, majd átadta a szót az Egerből viszontagságos úton megérkező Kiss László Béres Ferenc-díjas énekművésznek, aki több hazafias érzelmű, szívhez szóló dallal örvendeztette meg a nagyszámú művészetbarátot. Szabó Ildikó felkérte Kádár János Miklós Munkácsy-díjas festőművészt, főiskolai tanárt, hogy nyissa meg a 45 éves Művészetbarátok Egyesületének jubileumi kiállítását.
Kádár János Miklós köszöntötte a képzőművészet iránt érdeklődőket, Dinnyés István polgármestert, a maga mellett felsorakozó kiállítókat, majd bemutatta a 45 éves Művészetbarátok Egyesületét.
1973. április 5-én a Magyar Rajzpedagógus Szövetség tagozataként a Fáklya Klubban jött létre jogelődünk, a Műgyűjtők és Műbarátok Köre. A hajdani harminchét alapító közül ma már csak öten élnek. 1979. február 19-én a Kossuth Klubban tartott közgyűlésünk mondta ki az egyesületté alakulást, amely elnöknek Búza Barna szobrászművészt, főtitkárnak dr. Szíj Rezső irodalomtörténészt, művészeti írót választotta. 1982-ben Alle Pál jóvoltából – Budapest, VII. kerület, Landler Jenő utca 42. szám alatt (ma István utca) – szerény székhelyhez jutott az egyesület. A 45 éve szervezett szerdai budapesti találkozói számára azóta sem sikerült állandó helyet találni, így a Művészetbarátok Egyesülete létrejötte óta töretlenül járja „vándorútját”.
A 27 éve megjelenő „Művészet és Barátai” folyóirat szerzői, szerkesztői ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat. A lap hiánypótló, a sok ezer sajtótermék között ilyen, a tradicionális művészetekkel sokrétűségében és folyamatában foglalkozó újsággal nem találkozunk. Egy korábbi felmérés alapján az olvasók számát a lap példányszámának (1500) négyszeresére becsülik. Ez az a célcsoport, amelyik a kiállítások leggyakoribb látogatója, illetve a művészeti könyvek vásárlója. Az ő ismereteik bővítését, információigényét, a művészeti élet irányzatainak, divatjainak bemutatását szolgálják. Az esetek többségében a szerzők nem akarják meggyőzni az olvasót saját véleményükről, csupán a jelenségre, annak motivációjára hívják fel a figyelmet, a döntést az érdeklődőre bízva. Céljuk, hogy a folyóirat eredményesen segítse a művészetek iránti érdeklődés felkeltését, ösztönözzön az ismeretek gyarapítására, élmények gyűjtésére és a közösségi szellem erősítésére. Tájékoztasson a művészeti világ színes életéről, a rendezvények, programok idejéről és helyéről, idézze a kulturális örökség megteremtésének jeles képviselőit, öregbítse értékteremtő tevékenységüket és adjon példát a jelenkor emberének.
A Művészetbarátok Egyesülete a magyar népzene, a népdal terjesztésében és ápolásában végzett kiemelkedő munkásság elismeréséért 1996-ban Béres Ferenc-díjat alapított (Cséri Lajos szobrászművész alkotása). 2002-ben Obersovszky Gyula szellemi hagyatékának, irodalmi munkásságának népszerűsítésében és terjesztésében példát mutatók elismerésére Obersovszky Gyula-díjat alapított (Búza Barna szobrászművész alkotása).
Az egész országot lefedő népszerű egyesület 18 tagjának (Pécstől Lábatlanig) 34 munkáját láthatja a közönség a szép természeti környezetben fekvő galériában. Természetesen a tárlatvezetéseken lesz lehetőség arra, hogy részletesen bemutassuk, elemezzük a kiállítást. Azt azért nyugtázhatjuk, hogy érdekes, izgalmas, változatos tematikájú, technikájú munkákat láthat az érdeklődő közönség és a helyi alapfokú művészeti iskola tanulói.

Kiállítók:
A. Bak Péter (Lábatlan): 1950-ben született Baján, a Vojnich kúriában (ma Nagy István Képtár). P. Bak János festőművész fia, Rudnay Gyula festőművész keresztfia. Lakott a szolnoki, a kecskeméti művésztelepen, valamint Szentendrén és Budapesten. 1974-től szerepel kiállításokon. Tanárai: Szalai Zoltán, Sváby Lajos, Kokas Ignác, Luzsicza Lajos, Fischer Ernő, Szlávik Lajos, Lossonczy Tamás és P. Bak János voltak. Több kiállítási és pályázati díjat nyert. 2003: Corvin Művészeti Érem, 2008: Pro Art 16 Érem, KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat Kláris Nívódíj I. fokozat, 2014: Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj, Magyar Toll Alapítvány Petőfi Sándor Emléklapja, 2015: Polgármesteri Dicséret – Lábatlan Város Kitüntetése, 2016: KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat Kláris Különdíja. 2008-ban Lábatlanra költözött, ahol művésztelepet hívott életre. Tagságai: Művészeti Alap, MAOE, Magyar Festők Társasága, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, MÚK, MÚOSZ, Mednyánszky Társaság, Esztergomi Művészek Céhe, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Molnár-C. Pál Baráti Kör, Rudnay Társaság, Zuglói Képzőművészek Társasága, „Olajág” Keresztény Művészeti Társaság, ART 16 Művész Csoport. Okleveles festmény és műtárgy szakbecsüs, restaurátor, újságíró, művészeti író, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) Választmányának tagja és Komárom-Esztergom megyei képviselője. Vágatok I-II., olaj, 60x80 cm-es modern képekkel szerepel a kiállításon.
Arató Gabriella (Budapest): 1948-ban Budapesten született. Négy évtizedig klinikai laboratóriumi szakasszisztensként dolgozott. Nyugdíjasként kezdett festeni. Mesterének Szilágyi János grafikusművészt tartja. Első önálló tárlatát 2015-ben Budapesten rendezték. Kollektív kiállítások rendszeres szereplője. A Spiritusz Képzőművészeti Körben gyarapítja ismereteit. Sorranoi táj, szénrajz, 35x22 cm: A hegyek közé épült jellegzetes olasz kisváros hangulatát akarja visszaadni a grafika egyszerű eszközével, az erőteljes fekete kontúrozással és egy kis barnakréta-színezéssel. Férfifej, terrakotta, 22 cm magas: Az életnagyságnál kisebb, égetett agyag kisplasztika, mint tanulmányfej jól kiegészíti a tárlat szobrászati anyagát.
Búza Barna (Vésztő, 1910 – Budapest, 2010): Gyermekkorát Sarkadon töltötte. 1935–36 között római ösztöndíjas. Megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Balló Ede-díj, a Magyar Művészetért díj, a Molnár-C. Pál Társaság életmű díj és a Zala György-érem kitüntetéseket. Köztéri szobrai az ország több települését díszítik. Jelentős az éremművészete és több kisplasztikája. Gergely Mihály író tollából könyv jelent meg művészetéről, „Búza Barna keresztútjai” címmel. 1991-ben a Művészetbarátok Egyesülete örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. Nevét a Sarkadi Művésztelep is viseli. Az Obersovszky Gyula-díj kivitelezője. Nádudvari Nagy János költő, bronzérem, 10.5 cm; Béres Ferenc énekművész, bronzérem, 23 cm. Obersovszky Gyula költő, bronzérem, 11 cm.
Cséri Lajos (Budapest): 1928-ban született Hajdúböszörményben. Sokat dolgozott a művészeti szervezeti életben (Népművelési Intézet, Művelődésügyi Minisztérium, Művészeti Alap). A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Béni és Pátzay Pál voltak a mesterei. Életműve elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje és a Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Adományából Sárrétudvariban nevét viselő múzeum nyílt. Klasszikus felfogásban készíti érmeit zeneszerzőkről, képzőművészekről. A Béres Ferenc-díj kivitelezője. Béres Ferenc énekművész, bronzérem, 10 cm.
Fikner Piroska Katalin (Nagyigmánd): 1953-ban született Szőnyben. Gépésztechnikusként matematika, műszaki ismeretek és gyakorlatok szakos tanárként tanított. Vezetett kézműves szakkört. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanári oklevelet szerzett. 1997-ben kezdett el festeni. Mezőszemere 2000, olaj, 45x100 cm: Valamiféle magaslatról, rálátásban ábrázolja a falut, középpontba állítva a templomot, amit körbevesznek a piros tetős házacskák. Az én falum, Nagyigmánd, olaj, 50x100 cm: Az előző kép párdarabja, ahol szintén panorámában látjuk a falu templomát és piros tetős házait.
Gaálné Beregszászi Tünde (Budapest): 1969-ben született Budapesten, de Dunavarsányban nőtt fel. Kántori, hitoktatói diplomája és citerazenekar-vezetői végzettsége is van. A Vasutas Képzőművész Körben Benedek György volt a mestere. Több önálló kiállítása közül emlékezetes a budapesti Rét Galériában rendezett. Két lánygyermeke a Zeneakadémia kiemelt tehetségek képzőjében tanulnak hegedülni. Balatoni reggel, olaj, 70x51 cm: realista ábrázolás, erőteljes kompozíció és meleg színek a jellemzői a tájképnek. Gyümölcskosár, olaj, 50x70 cm: a kiállítás egyetlen csendélete jól komponált, természetelvűen festett.
Gombai-Nagy Károlyné (Budapest): 1945-ben született Budapesten. A Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát. Művészetpártoló tevékenysége közismert. Gyakran vállal közszereplést. Tevékeny részese több civil szervezet működésének. A Művészeti Tárló Közhasznú Egyesület elnöke. 2013 óta a Művészetbarátok Egyesületének főtitkára. Fotói – melyek többsége unokáiról készül – kiállításokon rendszeresen szerepelnek. A buborék, digitális színes fotó: Buborékot fújó kislányt ábrázol. Ilocska-2017. X. 30., digitális színes fotó: a magyar államhatáron létrehozott pengekerítést ábrázolja.
H. Szántay Marianna (Budapest): 1950-ben született Miskolcon. A Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után belsőépítész tervezőművész diplomát szerzett. Az Iparművészeti Egyetemen a tanárképző szak után vizuális környezetkultúra tanári diplomát is szerzett. Művészeti tanulmányainak legfőbb segítője Nagy Előd festőművész volt. 2015-ben a Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesületének Biennále Nagydíjában részesült. Szent Márton iránytű, tusrajz, 70x50 cm: professzionális egyedi művészgrafika.
Kemenes Katalin (Budapest): 1943-ban született Budapesten. 1967-ben szerzett tanári diplomát Szegeden. Mesterének Blaskó Jánost és Kiss Jánost tartja. Nyugdíjazása óta a festés, az alkotás életformát jelent számára. 1988 óta rendszeresen szerepel csoportos és egyéni kiállításokon. Első önálló tárlatát 1980-ban rendezték Budapesten. A szürrealista irányzat képviselője. Tagja a Pomázi Bauhaus Művészeti Stúdiónak, a Fővárosi Festőstúdiónak, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének és a MAOE-nak. Művészeti vezetője a nyaranta rendezett Egri Művésztelepnek. Kiállított képei absztrakt művek: Jel II-III., acryl, 50x50 cm.
Kintliné Lizák Mária (Pécs): 1946-ban született a Baranya megyei Szentlőrincen. A pécsi Óvónőképző Főiskolán kapott diplomát. A művészet szeretete vezette el a Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Műhelybe. Dr. Pandúr József művésztanár a mestere. Részt vett a Lakiteleki Nyári Alkotótáborban, valamint számos kiállításon. 2011-ben az Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Tárlaton alkotói díjat kapott. Napfényes hegycsúcsok, olaj, 46x69 cm: erőteljes színvilágú, fény-árnyék ellentétére épülő tájkép.
Kőhegyi Gyula (Budapest): 1933-ban született Pestszentlőrincen. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Kmetty János, Hincz Gyula és Ék Sándor voltak a mesterei. 1970-ben ösztöndíjasként Franciaországban, a vence-i művésztelepen dolgozott. 1965 óta a Nemzetközi Kisgrafikai Kiállítások résztvevője. 1971-ben az I. Balatoni Kisgrafikai Biennále második díját kapta. Munkáiból 1974-ben Dániában, később Bielefeldben rendeztek kiállítást. Katowicében 2001-ben és 2004-ben elnyerte a rangos Pawel Steller fametszeti díjat. Technikai sokoldalúságát bizonyítja, hogy rézkarc, linómetszet, fametszet, pasztell, akvarell, tollrajz egyaránt kikerül keze alól. A Kőbányai Képző-és Iparművészek Egyesülete 2011. évi Biennále Nagydíját (E. Szabó Margittal megosztva) kapta. A Magyar Grafikáért Alapítvány és az ART 9 Művészeti Csoport művészeti díjának is birtokosa. Idén januárban a magyar kultúra napján avatták a Magyar Kultúra Lovagjává. Régészet, mozaikkép, 20x28 cm; A lovag király – Szent László, mozaikkép, 31x25.5 cm.
László Lilla (Budapest): 1940-ben született Debrecenben. Apai ágon Rudnay Gyula festőművész unokahúga. Az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Jakuba Jánost és Czinke Ferencet tartja mesterének. 1962 óta rendszeres kiállító. Tagja a Rudnay Társaságnak. Sokáig Gödöllőn élt, ahol 1999-ben Gödöllői Művészeti Díjat kapott. Havas táj, olaj, 60x80 cm: széles ecsetkezeléssel, nagyvonalú summázással tárja elénk a téli fenyves festői szépségét. Gödöllői erdőben, olaj, 60x80 cm: lendületes ecsetjárással, visszafogott színvilággal, a fatörzsek rajzosságával ábrázolja a nyári erdőt ezen a jól komponált táblaképen.
Lipcsey Judit (Budapest): 1955-ben született Győrött. A Budapesti Tanárképző Főiskola rajz szakán végzett és kapott diplomát. 2000-ben kezdett festeni. 2007-ben a Budapesti Művelődési Központban rendezett pályázati kiállításon második helyezést ért el. 2009-ben az Oktatási- és Kulturális Minisztérium alkotói díját nyerte. A régi ház körül, vegyes technika, 53x39 cm: talán egy később létrejövő festmény előképe, kompozíciós gondolata. A meleg barnák a kedvelt színei. Ember küzd és..., vegyes technika, 37.5x46 cm: a kiállítás egyik kiemelkedő kvalitású műve. Gondolatisága, finom színgazdagsága, a remek kompozíció és modern szemlélete nemesen ötvöződik.
Mohainé Burián Mária Ágnes (Budapest): 1956-ban született Budapesten. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát végzett. Szakképzettsége könyvműves és restaurátor. Több évig grafikusként dolgozott. Mesterének Turóczy Zoltánt tartja. 1998-tól főként természetelvű képeket fest. A festészet mellett a zene és a fotózás iránt érdeklődik. Kollektív kiállításokon rendszeresen szerepel. Madáretető, porpasztell, 30x40 cm: különleges témát, a téli tájban lévő madáretetőt cinkével festette meg naturalista modorban, szép technikai kivitelezéssel. Siófoki móló, porpasztell, 35x50 cm: naplementében a vitorláskikötő. Hangulatos balatoni tájkép.
Molnár Edit (Budapest): 1958-ban született Gyulán. Általános iskoláit Kötegyánban és Sarkadon, középiskoláit Debrecenben végezte. Budapesten a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Főiskolán tanult, majd vendéglátóipari üzemgazdász képesítést szerzett. Huszonéves korában kezdett festeni. Akvarelleket, ikonokat, olajképeket, tűzzománcokat készít. Mesterének Égerházi Imrét, Gecse Árpádot és Csiszár Józsefet tartja. 2011-ben a lakiteleki, valamint a sarkadi Búza Barna Művésztelep résztvevője volt. Tagja az ART 16 Művész Csoportnak. Bércek ölelésében, olaj, 30x40 cm: nagy távolságot ölel fel ez a kisméretű kompozíció, ahol a hegyek hideg és az előtér meleg színei uralkodnak. Az odúban jobb volt, olaj, 30x40 cm: kis rókákat ábrázol ez a naturalista, fényképszerű, bájos állatkép.
Szabados István (Budapest): 1933-ban született Vácbottyán (ma Őrbottyán) községben. Művészeti ismereteit önképzéssel sajátította el a Zebegényi Festőiskolában és az Újpesti Képzőművész Körben. Természetelvű festő, aki sokféle technikában dolgozik. Kiállításokon kívül is találkozhatunk munkáival folyóiratokban, antológiákban. Alkotása az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság „Balatoni hangulat” címmel rendezett kiállításán díjat nyert. Kollektív kiállításokon rendszeresen szerepel. Több sikeres önálló tárlata is volt. Madárfészek, akvarell, 29x23 cm: az egyszerű téma szép festőiséggel, a barna szín árnyalataival lett megoldva. Olvasó fiú, akvarell, 35x25 cm: nagyon rajzos grafika fáradt színekkel kifestve.
Ürmös Péter (Budapest): 1956-ban született Pápán. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Tanárai Bérces Gábor, Horváth Dénes és Soltra Elemér voltak. Salzburgban litográfiát tanult. 1988-ban színdinamikai tervező és szakértő diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, mestere dr. Nemcsics Antal volt. Képgrafikákat, illusztrációkat, ex libriseket készít különböző témákban, melyek a hagyománytisztelet, a természetelvű szemlélet és a mai gondolkodás jegyei. Sokszorosító grafikával is foglalkozik. Művésztanárként is dolgozik. 1989-ben és 1998-ban Olaszországban járt ösztöndíjasként. Rendszeres kiállító. Külföldön négy önálló tárlatot rendezett. Tagja az ART 16 Művész Csoportnak, a Molnár-C. Pál Társaságnak, a Kisgrafika Barátok Körének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. A Művészetbarátok Egyesülete alelnöke és a Művészeti Tanács vezetője. 1995-ben megkapta az Építéstudományi Egyesület Érdemérmét, 2010-ben a Pro Art 16 Érmet és 2017-ben az Obersovszky Gyula Érem-díjat. Csigaház I., akvatinta, 25x19.5 cm; Csigaház II., akvatinta, 29.5x18.5 cm.
Zichó Gabriella (Lábatlan): 1965-ben született Szőnyben. Elvégezte a Kirakatrendező Iskolát. A Magyar Iparművészeti Egyetemen alkalmazott grafikusművész diplomát és rajz-környezetkultúra szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Jelenleg Neszmélyen középiskolai rajztanár. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Szövetségének, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, a Zuglói Képzőművészek Társaságának, az Art 16 Művész Csoportnak, az Esztergomi Művészek Céhének és a Rudnay Társaságnak. 1991-ben a PRINT című amerikai grafikai szaklap címlappályázatán V. díjat nyert. 2005-ben a MAOE alkotói ösztöndíját nyerte el. Több jelentős országos kiállításon vett részt. Nyergesújfalui horgásztó, olaj, 50x60 cm; Lábatlani kőbánya, olaj, 54x65 cm: a posztimpresszionista festőiségű műveket laza csuklóval, bravúros ecsetkezelésű rajzi biztonsággal, lüktető színekkel és feszesen komponálva hozta létre. Lakóhelyének festői tájait nagy elmélyültséggel és palettájának széles színskálájával örökíti meg.

A megnyitóbeszéd végén Geröly Tibor, a Művészetbarátok Egyesületének elnöke, aki feleségével érkezett, a magyar kultúra napja és az egyesület jubileuma alkalmából köszöntötte a jelenlévőket, köztük Dinnyés István polgármester urat. Ezután A. Bak Péternek, a kiállítás rendezőjének és Kádár János Miklósnak, a kiállítás megnyitójának átadta Obersovszky Gyula „Prelűd halál után” című négykötetes versciklusát.
Szabó Ildikó intézményvezető a kiállítás megtekintésére, majd koccintásra, baráti beszélgetésre invitálta a kedves vendégeket, akik éltek is ezzel, és jól érezték magukat. DVD film és közös csoportkép örökítette meg az utókor számára a kiállítást, a megnyitót és az alkotókat.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor