A Hűség Apostola

Írta: Szabó Lászlóné 2018. január 24. szerda, 11:25
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 85.jpg - 59.85 KbNagyszabású, három napra kiterjedő előadás-sorozattal indította az új esztendőt a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE). 2018. január 10−12. között bemutatókörúton vettünk részt az alkotókkal, hogy megismertessük az érdeklődőkkel Virt László: Magyar nevelés, népi gondolat című könyvét és Nagy Zoltán: A Hegy című DVD-jét, amely egy dokumentum-összeállítás. A két alkotást Márton Áron (1896−1980) személye kapcsolja össze. Virt László 35 éve foglalkozik Márton Áron életművével, erről több kiváló és átfogó könyvet írt. A bemutatásra kerülő kötet egyik tartóoszlopa is az erdélyi püspök. Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hittantanár áldozatos kutatómunkájának középpontjában is Márton Áron áll. Többórás hang- és képanyagot állított össze a püspök úr életéről.

2018. január 10-én Tatán, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban vettünk részt családias hangulatú találkozón. Január 11-én az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium, január 12-én pedig a Párkányi Városi Könyvtár adott otthont az eseményeknek. A könyvbemutatók felépítése szerkezetileg megegyezett, de a helyhez kapcsolódó aktualitások mindegyiket egyedivé varázsolták. Virt László könyvének bemutatása után megtekinthettük Nagy Zoltán 40 perces összefoglalóját a püspök úr életének legfontosabb állomásairól.
Virt Lászlóról megtudtuk, hogy kezdetben lakatosként dolgozott. A Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Levelező Tagozatának elvégzése után hitoktató volt. Később az ELTE-n szociálpolitikus és szociológus diplomát is szerzett. Jelenleg szociális munkás. Erdély és a Felvidék remek ismerője. Igen tartalmas, érdekfeszítő, a lényeget kiemelő előadás keretében ismertette meg a közönséget a magyar szellemtörténet négy nagy alakjával. A kötet négy fő tartóoszlopai olyan személyek, akik az emberformálás és a gondolkodás alakításának területén is működtek: Karácsony Sándor, Kodály Zoltán, Márton Áron, Németh László. Szellemtörténeti összefüggésben mutatta be őket. A négy gondolkodó jól felépített pedagógiai rendszert dolgozott ki, amely a mellérendelő társas kapcsolatra épült, a jellemnevelést helyezte előtérbe. Legyen élményszerű a tanulás, tantárgyak csoportosításával a tantárgyak közötti összefüggések, tantárgyi logika alkalmazásával, a magyar észjárásra épülő neveléssel lehetővé válik, hogy versenyképes legyen a tudás. Talán nem meglepő, vagy mégis, hogy a korszerűnek vallott gyermekközpontú oktatás is hasonló elveken működik. A projektoktatás elemeivel már találkozhattunk a népi gondolat pedagógiai rendszerében is. A pedagógus szerepéről is hasonló véleményt fogalmaztak meg, elvették a pedagógus-dominált, a „magas lóról való oktatás” rendszerét. Tehát hazánkban már a 20. század 30-as éveiben lehetővé válhatott volna, hogy mindez beépüljön pedagógiai kultúránkba? Napjainkban, kerülő úton, híres pszichológusok tálalásában, mi is megismerhetjük ezt a rendszert. (A cikk írójának megjegyzése). A népi gondolatban megfogalmazott pedagógiai elgondolás a társadalmi kaszthatárok megszüntetésére törekedett. Ez a mozgalom a 20. századi magyar történelem sajátos jelensége volt, amely rámutatott a társadalmi problémákra. Ezt a strukturális és szociális válságot leginkább a parasztság helyzete jellemezte. „A népi gondolat éppen a paraszti függést, a magyar társadalom rendies örökségét akarta felszámolni, az egész magyar társadalom polgárosodását szolgálva ezzel.” (Idézet a könyv Bevezetéséből) A könyv négy szellemi tartóoszlopa igazolja, hogy sem az öncélú bezárkózás, sem az egyoldalú alkalmazkodás, sem az elidegenedés nem járható út. A népi gondolat a felzárkózást szolgálta, előmozdította a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti megértést és együttműködést. Virt László kifejtette, hogy a könyvben szereplő négy tartóoszlop gondolkodó emberként látta az elurasodott magyar társadalmat, sorsközösséget vállalva a néppel. Márton Áron például az Erdélyi Iskola című folyóiratban fejtette ki elképzeléseit. Egyöntetűen azt fogalmazták meg, hogy az értelmiségi látásmód nem iskolai végzettség függvénye. A népi gondolat nem anyagi kérdés, inkább elkötelezettség, szolgálatkészség szükséges hozzá.
Nagy Zoltán Erdélyből, Székelyudvarhelyről érkezett. Mérnökként és hittantanárként is dolgozik. Több mint húsz évvel ezelőtt Mihály József, ma jobbágytelki plébánossal határozták el, hogy végigjárják a Márton Áronnal kapcsolatos helyeket. Jakubinyi György, akkori teológiai tanártól, ma gyulafehérvári érsektől kapott, A Hegy című írásából indultak ki, amely a dokumentum-összeállítás vázát szolgálta. Nagy Zoltán elmondta azt is, Márton Áron, egykori gyulafehérvári püspök, küzdelmes és hitvalló életútját mutatja be az összeállítás. Rokonok, tanítványok, munkatársak emlékeznek a szentéletű főpásztorra. A cím szimbolikus. Márton Áron így jellemezte önmagát egykor: „A hegy lábánál nőtt a domb”. Egy tisztelője így folytatta szavait: „Szemünkben most már ő lett a hegy, sőt a szikla”. Az összeállítás során felhasználták a korabeli újságcikkeket, hangfelvételeket, fényképeket, Márton Áron írásait, imádságait, szentbeszédeit. Egy kis statisztika:105 kis részből áll az elkészült anyag, 8 részben a püspök úr saját hangja is hallható, sikerült felkutatni 1 mozgófilmet is, 47 személy szólal meg, 3373 fényképet használtak fel. A három részből álló dokumentum-összeállítás bemutatja 1. a fiatalkori éveket, 2. a diadalmas bérma-körutakat, 3. a püspök úr öregkorát. A visszaemlékezésekből világosan kirajzolódik a főpásztor személyisége, amelynek fő jellemzői az állhatatosság, a hűség, ragaszkodás Krisztushoz, az erdélyi néphez. A rengeteg szenvedés a börtönben, az embertelen hatalom zaklatása sem rendítette meg, megalkuvásra nem volt hajlandó. Méltán nevezték őt a Hűség Apostolának. A filmből kiderül az is, hogy nem hiányzott belőle a derű sem. Kányádi Sándor visszaemlékezése mosolyt kelt bennünk, de könnyek nélkül nem tudjuk végighallgatni. A református költőt katolikus feleségével, egy evangélikus lelkész tanú jelenlétében, Márton Áron püspök eskette – szép erdélyi dolog. Később a költő így nyilatkozott a püspök úr személyiségéről: „Az Úristennek vannak elhívottai és alkalmazottai is. Hát ez a püspök atya, ez úgy pap, ahogy Petőfi Sándor költő volt.” Nagy Zoltán filmjében számos idézet hangzik el Márton Áron gondolataiból. Ezeket ma is aktuálisnak érezhetjük. Olyan magaslatokra emel, amellyel kiutat mutat a szellemi válsághelyzetből. Korunk nagy problémáját, az „elpogányosodás” veszélyét látta már évtizedekkel ezelőtt. A megoldást abban látta, hogy újra kereszténnyé kell nemesednünk, hogy emberként élhessünk a Földön. Virt László, Áron püspök egyik életrajzírója, elismerően nyilatkozott Nagy Zoltán munkájáról, a szentéletű püspök filmes monográfiájának tartja az összeállítást. Így fogalmazott: „Ez a munka azt kell szolgálja, hogy életünk, gondolkodásunk akár csak egy kicsit is közelebb kerüljön ahhoz az élethez és a világról történő olyan gondolkodáshoz, amit Ő állít elénk.”
Vizuális produkciónak nevezhetjük Nagy Zoltán alkotását, de nem a megszokott értelemben. Képek sora váltja egymást, a háttérben a visszaemlékezők hangja szól. A DVD borítóján Virt László ezt írta ajánlásában: „A tanúkat meg kell szólaltatni ahhoz, hogy beszéljenek a Tanúról”. A későbbiekben így folytatta: „Akik megszólalnak, azok mélyen életükben hordják azt, amit Márton Áron jelenthet nekünk. A film nézeti magát, eszembe sem jutott, hogy mással kéne foglalkoznom.” Az összeállítás hozzásegít ahhoz, hogy Márton Áron személyében a remény és a hit hírnökét ismerjük meg, aki rendkívüli nagysága mellett alázatos lélek volt.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor