Advent a magyar hagyományban

Írta: Szabó Lászlóné 2017. december 22. péntek, 22:24
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 69.jpg - 59.51 KbA Szent Korona Országáért Alapítvány rendezvényére Esztergomban, a Művelődés Házában került sor 2017. december 12-én, amelynek keretében dr. Varga Tibor jogtörténész az adventi időszakkal foglalkozott. Előadásában beszélt a magyar keresztény vallásosság sajátosságairól, a kereszténység és a magyarság kapcsolatáról.

A történelem során őseink az Adventet november 11-től, Márton napjától eredeztették. Márton Franciaországnak egyik védőszentje, mivel e honban szolgálta az egyházat; bencés apátságot is alapított. Úgy tartották, hogy Szent Márton köpönyege alatt változik át a világ. A marmoutier-i középkori legenda előadásában Márton hun, illetőleg magyar királyok sarjadéka, aki a szkítákat térítette. A Szent Mártonnal induló Advent a magyar Nagyböjthöz hasonlóan ugyancsak 42 napig tartott. Az Úr eljövetelére bűnbánó lélekkel készülünk, ezért az Advent is böjti időszak, fehér böjt volt. VII. Gergely pápa rendelkezésének megfelelően Szent András apostol napjától indul az Advent. Erről a szentről kevesen tudják, hogy a legnevesebb szkítatérítő tanítványa volt Jézusnak. Mindkét Adventet indító szent azt sugallja, hogy az Úrvárás, azaz az Advent szent időszakának megünneplése az íjfeszítő népeken, hunokon, magyarokon keresztül került be az általánosan elfogadott keresztény ünneprendbe. Dr. Varga Tibor szerint több mint valószínű, hogy a Jézus eljövetele előtti évezredek Isten-várása az igazi Advent, ennek a kultúrkörnek volt a sajátja.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Varga Tibor szavaival élve, az advent az idők tengerének a találkozása. Az adventi időszak Krisztus eljövetelére készít fel. Ezt háromféleképpen értelmezhetjük. 1. várakozás Jézus megszületésére, a sötétségben ott a remény, hogy megszületik a Megváltó. 2. Advent a saját életünkben felkészülés a személyes ítéletre. 3. Krisztus eljövetele az Utolsó Ítéletkor. Az adventi időszak evangéliumi szövegei is ezekre utalnak.
Közeledve az előadás befejezéséhez az adventi népszokásokról is szó esett. Ezek közül a vőlegényvarázslás szokásáról beszélt részletesebben az előadó. A téli napforduló az adventi időszakra esik, alkalmas mindenféle jóslásra, leginkább pedig arra, hogy az eladó leányok megtudhassák, hogy ki lesz a jövendőbelijük.
Karácsonykor, az adventi várakozás időszakában is fontos, hogy a hitünk, a szeretetünk, az örömünk kiteljesedjen, a reményünk megerősödjön. Próbáljunk lassítani a napi rohanásban, forduljunk szeretteink felé, erősítsük meg hitünket! Segítsünk, figyeljünk oda környezetünkre, mert az igazi ajándékok nem tárgyi ajándékok, hanem azok az örömök, amelyeket együtt élünk át. Ezek az élmények erősítenek meg a nehézségek elviselésében is.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor