Rate this item
(0 szavazat)

fsv 63.jpg - 118.58 KbBensőséges ünnepség keretében pályatársak, ismerősök és a művészetpártoló közönség részvételével zajlott Gerstner István festőművész emléktáblájának a felavatása 2017. november 24-én Párkányban. A Barta Gyula Galéria homlokzati falán elhelyezett emléktáblát Szabó Eugen polgármester avatta fel méltatva a festőművészt és a közéleti embert. A tábla felszentelését ft. Magyar Károly esperes-plébános végezte. Ezt követően Farkas Iván, Nyitra megye képviselője mondott ünnepi köszöntőt, kiemelve a régiójához hű embert és művészt; a Duna, a Garam és az Ipoly festőjeként aposztrofálva őt.

A leleplezés után a galériában emlékkiállítás nyílt a művész családi hagyatékából, amelyet Gaál Ida művészettörténész nyitott meg. Többnyire olyan képek kerültek bemutatásra, amelyek eddig nem szerepeltek kiállításon. Mintegy kuriózumként három olyan képet is megtekinthettek az érdeklődők, amelyeket tizennégy éves korában festett a művész. Reá emlékeztetett a teremben kiállított festőállványa, palettája és ecsetei is.
Gerstner István – aki Esztergomban született – tanulmányi éveit kivéve Párkányban élte le életét. Első mestere Bánsághi Vince volt, aki maga is főleg tájképeket festett. Az ifjú tanítványt már akkor elbűvölte a dimbes-dombos, változatos szépségű táj a Garam, az Ipoly és a Duna összefolyása környékén. Képzőművészeti tanulmányait a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajztanári szakán végezte, utána Prágában folytatta tanulmányait. A cseh fővárosban rendezte meg 1970-ben az első önálló kiállítását. Ezt követően, moszkvai tanulmányai befejeztével, művészetelméletből szerzett tudományos fokozatot.
Gaál Ida a művész szakmai értékeit méltatva így fogalmazott: „Ami azonban színvilágával, kifejezésmódjával, technikájával közelebb állt Gerstner festői egyéniségéhez, az a francia impresszionista és posztimpresszionista festészet. Mindez segítette kialakítani Gerstner István egyéni stílusát olyanná, amilyennek mi is ismerhetjük, és amelyik lehetővé tette számára, hogy ne a természet hű mását próbálja meg megörökíteni, elveszve a részletekbe, hanem szuggesztív módon közvetítse a természettel kapcsolatos saját élményeit, érzéseit, magának a tájnak a hangulatát... Gerstner István egész művészi pályafutása alatt hű maradt a realista ábrázolásmódhoz és a tájképfestészethez. Nem fedezett fel új kifejezésmódot, technikát, stílust, és nem csapódott hozzá semmilyen divatos irányzathoz csak azért, hogy »modern« vagy »menő« legyen.“ Gaál Ida végül meleg szavakkal fonta egybe a művész és a művészet sorskérdéseit: „Gerstner Istvántól több mint egy éve búcsúztunk el örökre. Elbúcsúztunk az embertől, de nem a művésztől. A művész sorsa – ahogyan ez életében is rendszerint elhangzik –, hogy nem a mának él. Itt hagyja nekünk életművét, művészetét, amely nemcsak az emlékeket állítja elénk, de gondolkodtat is: életről, természetről, mindarról, amit művein keresztül üzen nekünk – a természet szeretetét mindenekfölött.”
A galéria tőszomszédságában lévő moziterem adta lehetőségeket kihasználva, jelentősen hozzájárult a megnyitó bensőséges légköréhez a Gerstner István festményeit folyamatosan elénk táró vetítés, valamint Szegő Csaba zenei produkciója és Juhász Gyula szavalata. A kiállítás december 22-ig várja az érdeklődőket.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor