Középkori kolostor a Prímás-szigeten

Írta: Szabó Lászlóné 2017. december 11. hétfő, 15:28
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 60.jpg - 88.48 KbNagysikerű vetített képes előadást tartott a városunkban található középkori kolostor feltárásáról dr. Lovag Zsuzsa, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatója, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett régész, művészettörténész. A kolostoregyüttes a 11. században épült a Prímás-szigeten. Az izgalmas és érdekfeszítő beszámolóra a Szent Adalbert Központban került sor 2017. november 29-én a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében az „Esztergom és környéke kincsei” ismeretterjesztő előadás-sorozat keretében.

Az előadót dr. Tari Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője, mutatta be. Köszöntőjében elmondta, hogy dr. Lovag Zsuzsa a hazai középkor kutatásának kiemelkedő alakja. Nemcsak elméleti munkát, hanem terepkutatásokat is végez. 1979-től 11 éven át kutatta a Prímás-szigeten az apácakolostort.
A Nyugat-Európában is ritkaságnak számító korai alapítású (11. századi) apácakolostor és temetője az esztergomi Prímás-szigeten, a Nagy-Duna partján került napvilágra. A hatalmas, több mint 4000 m2 kiterjedésű kolostoregyüttes maradványait az okleveles adatok és a régészeti feltárások alapján a bencés nővérek Szűz Mária monostorával azonosították.
Dr. Lovag Zsuzsa rövid történeti áttekintéssel kezdte előadását, amelyben rámutatott arra, hogy 1073-ból származik az első írásos adat, amely említést tesz a kolostorról. A török hódoltság koráig szinte folyamatosan nyomon követhetők az épületegyüttesről szóló feljegyzések. Ezt követően felvázolta a terület feltárásának krónikáját. A régészek az 1930-as és az 1950-es években is végeztek kutatásokat. Az 1960-as években kutatóárkokat ástak, amelyek segítségével megtalálták egy háromhajós templom alapjait és a körülötte elterülő temetőt. A későbbiekben kirajzolódott egy szabálytalan négyszög alakú kolostorépület is. Ennek udvarán sírokra is bukkantak. A feltárást ekkor tovább nem folytatták. Lovag Zsuzsa és társai 1979-ben nagy lélegzetű kutatásba kezdtek. Elsőként a templom feltárását kezdték meg, amely 29 m hosszú és 17 m széles lehetett. Munkájukat megnehezítette, hogy az évszázadok során a romokat széthordták. Több mint 1,5 méter mélységig lehatoltak, az épület alapjáig. Római kori leleteket, kevés faragott követ találtak. Rengeteg faltörmelék, ornamentális festés maradványa és I. András korából származó érme is előkerült. A leletekből arra következtettek, hogy a kolostor épülete fontos, a királyi családdal kapcsolatos események helyszíne lehetett. Az udvar közepén egy kápolna állt. Körülötte 87 sírt tártak fel gazdag leletanyaggal. A kolostor épületén kívül, a Duna irányában, Árpád-kori település nyomait is megtalálták, minden bizonnyal a kolostorban szolgálók lakhelye lehetett. Kemencék, cserépedények és egy öntőműhely maradványai kerültek elő. A temetők és a szolgálónépek lakóhelye feltárásával lehetővé vált számos társadalomtörténeti következtetés megfogalmazása a kolostor mindennapi életére vonatkozóan. Az 1500-as években, Esztergom török kézre kerülését követően, az apácák elmenekültek.
Középkorkutatásunk hiánypótló kiadványaként az apácakolostor feltárásának történetét könyv formájában is megjelentette Lovag Zsuzsa. Jó lenne, ha a helyszínen láthatóvá válnának a maradványok is. A szabadon álló területen szépen kialakított rommezőt lehetne megépíteni az alaprajzok segítségével. Reméljük, hogy a régészeti kutatás eredményei valóban megtekinthetők lesznek majd, akár a Kovácsi városrészben feltárt templom maradványai. Ha mindez megvalósulna, Esztergom történetének egy újabb, érdekes fejezetével ismerkedhetnénk meg a helyszíneken.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor