Rate this item
(0 szavazat)

fsv 18.jpg - 59.63 KbEinczinger Ferenc pasztellképeiből rendezett emlékkiállítás nyílt meg 2017. október 25-én az esztergomi TÁR-LAK Szalonban. Esztergom életének meghatározó alakja volt ő az 1900-as évek első felében. A Takarékpénztár vezetőjeként dolgozott, de a költészet, a tudomány, a művészet és az építészet barátjaként is emlegethetjük őt. A művészeti élet mellett a közéletnek, a kulturális eseményeknek is aktív szervezője volt. Számos esztergomi művészeti egyesületnek és társaságnak volt tagja, a Balassa Bálint Társaság megalapítója, helytörténettel is foglalkozott.

Nagy érdeklődés kísérte az ünnepélyes megnyitót. A megjelenteket Soós Kadocsa, a Szalon tulajdonosa üdvözölte. Köszöntőjében elmondta, hogy a tárlat anyaga, a 25 kép, egy magángyűjtemény része, amelynek több darabja most először kerül közönség elé. A polihisztor művészről dr. Alberti Péter emlékezett meg, aki az Einczinger család leszármazottja. A kiállítást Bánhidy László alpolgármester úr nyitotta meg. Gondolatban a 18. századba repítette a hallgatóságot, a török hódoltság utáni évekbe, mivel az Einczinger család ekkor telepedett le Esztergomban. Évszázadokon át szolgálták városunk fejlődését, meghatározó szerepet játszottak Esztergom életében. Einczinger Ferenc a két világháború között a kortárs és a modern képzőművészeti szemlélet jeles művelője és hirdetője volt. Szoros baráti szálakkal kötődött Babits Mihályhoz. Ők teremtették meg a kulturális, irodalmi és képzőművészeti szellemiségnek az alapjait a 20. század elején Esztergomban. Magánúton tanulta a festészetet, az amatőr művészet ösztönösségét és eredetiségét méltatta. Elfogadott művészként tagja volt a KUT-nak (Képzőművészek Új Társasága). Nagy hatással volt művészetére Vaszary János, Csók István és Rippl-Rónai József, valamint a magyar avantgarde olyan jeles képviselői, mint Scheiber Hugó, Glatz Oszkár, akik szívesen látogattak Esztergomba, nyári alkotótáborok helyszíne lett városunk. 1924-től Babits is gyakran tartózkodott itt, előhegyi villája a művészeti, kulturális és társasági élet központjává vált. A Trianoni békeszerződést követő dermedtségből lassan éledt az ország, de Esztergom kulturális központtá vált. Einczinger Ferenc átérezte, mit jelent a kultúra, a szellemiség: a felemelkedés az ő tevékenységének is köszönhető.
A megnyitó a képek megtekintésével és baráti beszélgetésekkel folytatódott. A képeken Esztergom házait, történeti emlékeit fedezhetjük fel. Az esztergomi vár ásatásairól készült rajzok igazi különlegességnek számítanak, kordokumentumok számunkra. Az emberek mindennapi tevékenysége is megjelenik az alkotásokon: strandoló, beszélgető, fizikai munkát végző, kártyázó alakokkal találkozhatunk. A képeket gyors mozdulatokkal, éles kontúrokkal, kevés színnel rögzítette a művész. „A fekete kréta és pasztell felelt meg leginkább a gyorsírásszerű eljárásomnak, ilyenek az első Budapesten kiállított képeim is” – mondta önmagáról a művész.
Einczinger Ferenc jelentős festői életműve – eltekintve a múzeumokban őrzött néhány darabtól – a leszármazottak birtokában van vagy magángyűjteményekben lelhető fel. Több alkalommal is felvetődött egy bemutatóterem terve, ahol a közönség is megismerkedhetne ezekkel az alkotásokkal, esetleg kiegészítve más, esztergomi, kortárs művészek képeivel is. Ezeket az értékeket széles körben kellene megismertetni az esztergomiakkal és az ideérkező kirándulókkal. Ajánljuk a TÁR-LAK Szalon kiállítását, amely november 11-ig látogatható. Remek alkalomnak ígérkezik a képek megtekintésére november 5-e, amikor rendhagyó irodalomórán vehetünk részt a Szalonban. Einczinger Ferenc és Babits Mihály barátságáról G. Tóth Franciska, irodalmi muzeológus, tart előadást.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor