Rate this item
(0 szavazat)

fsv 12.jpg - 16.24 KbKovács Lajos halálával fájdalmas veszteség érte Dorogot. Olyan ember távozott közülünk fizikai valójában, aki a minőséget képviselte íróként, pedagógusként, helytörténészként egyaránt. Nem véletlenül fordult a figyelme a magyar pedagógiát Apáczai és Comenius nyomán újra sorskérdésként kezelő Zsolnai József életműve felé. A nevelésügyet a „tudomány egészében” értelmezni kívánó Zsolnai programját akkor kezdte bevezetni iskolájában, amikor már túl volt az esztergomi táborsorozaton, amelynek során gyerekekkel feldolgozta és megjelentette Esztergom szinte teljes történetét.

Akkor már többkötetes, neves íróként megjelent egy gyerekekkel készített interjúja az egyik Zsolnai-féle tankönyvben. Vezetése alatt került a tantervbe a Zrínyi iskolában a „gyakorlatközeli pedagógia” programja, és annak egyik fontos eleme a „Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája”. Irányításával és mentori példájával az ország egyik legsikeresebb iskolájává vált a dorogi a tudománypedagógia minőségi művelése terén. Kovács Lajos pedig egyértelműen a mozgalom legtöbb sikert felmutatni tudó tagja lett. Ez volt pedagógiai munkásságának Zsolnaival egybecsengő lényege: sikeres tehetségkiválasztás és valódi teljesítményre ösztönzés, élethosszig tartó készségek, kompetenciák fejlesztése. Az egyik Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP) értekezletének szünetében átadta az általa szerkesztett egyik kötetét, a „Dorogi értékek nyomában” címűt, amely csak gyerekírásokat tartalmazott. Zsolnai így köszönte meg: „Tudod, könyvállványomon minden ÉKP-s iskolának van egy polca. A tietek a leghosszabb.”
Pedagógiai törekvéseit azért is tudta sikeresen megvalósítani, mert rendkívüli színvonalú és mennyiségű saját teljesítményt mondhatott magáénak íróként, szerkesztőként, közéleti személyiségként, kutatóként egyaránt. Szenvedélyesen érdekelte a helyi értékvilág, izgalmasan, új helyismereti műfajokat teremtve tudta publikálni kutatási eredményeit. Tanítványaival is helytörténeti témakörben érte el legnagyobb sikereit.
Szépirodalmi munkásságának is jellemzője volt, hogy a helyi környezetben játszódtak mély humanizmust tükröző történetei. Magával ragadó volt kifejező ereje, műfajhoz illeszkedő stílusa. Mindennek egyik kiemelkedő példája volt kétkötetes sporttörténetünk. A kiemelkedően szorgalmas gyűjtő, Meszes Lajos tényhalmazából olyan izgalmas, hétről hétre nyomon követett eseménysor bontakozik ki az olvasó előtt, amely csak Tandori Dezső hasonló tematikájú könyveihez mérhető.
Szerkesztőként is arra törekedett, hogy minél több dorogi kapjon helyet folyóirataiban. Az egyik alkalommal a Szegeden megjelenő Kincskereső című gyermekirodalmi folyóirat folytatásokban közölte meseregényét. Illusztrátornak Furlán Ferencet kérte meg. Az Új Forrás című megyei folyóiratban is markánsan jelent meg a dorogi tematika, valamint publikáltak Doroghoz kötődő szerzők, mutattak be dorogi alkotókat.
Helyismereti sorozatai (Dorogi füzetek 53 kötete, Dorogi értékek nyomában 27 kötete) Magyarország honismereti térképen egyik legjelentősebb helyévé tették Dorogot. Közösségteremtő készsége ott lappang kiadványaiban is: gyakran vált szerkesztési elvvé, hogy valamennyi alkotó a témakörben közös, antológiaszerű kiadványokban közösen jelenjen meg.
Külön fejezetet jelent közéleti munkássága. Tizenhat évig volt a képviselő-testület tagja. Ott is közösséget képviselt, Dorog Város Barátai Egyesületét (DVBE), amelynek létrehozatalában is kiemelkedő szerepet játszott. A DVBE megalakulásakor a szervezet céljairól többek között ezt írta: „Egyesületünk politizáló, de nem politikai szervezet. Amiért szót emelünk, az a várospolitika. Nyitottak vagyunk minden iránt, amire egy kisebb vagy nagyobb közösség igényt tart… Szeretnénk megőrizni a városközpont lebontott, történelmi épületeinek emlékét, szobrainkat, múltunk ereklyéit. Kiadványokkal, füzetsorozattal kívánjuk megörökíteni múltunkat.” Mindez tökéletesen megvalósult. A közel három évtizede tevékenykedő szervezet vezetőségének folyamatosan tagja volt titkárként, szerkesztőként, az utóbbi években pedig az elnöki feladatot látta el. Jelentős a szerepe abban, hogy ma Dorog önszerveződő közösségei jól működnek együtt, közös pályázati projekteket tudnak működtetni, kölcsönösen támogatják egymás munkáját.
Dorog városa jól megérdemelt országos és megyei díjai mellett többszörösen és a legmagasabb formában is kifejezte elismerését Kovács Lajos életműve iránt. Minőségre törekvése, lakóhelyéhez való termékeny hűsége örök példa marad, teljesítménye viszont megismételhetetlen.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor