Rate this item
(0 szavazat)

ftb 8.jpg - 80.05 Kb2017. augusztus 30-án igen izgalmasnak ígérkező könyvbemutatón vehettünk részt Esztergomban, a Laskai Osvát Antikváriumban. A mezítelen Lázár feltámasztása című könyvvel ismerkedhettünk meg, amelynek szerzője Dobos Marianne, aki mérnök létére irodalomtudós férje, Kabdebó Lóránt mellett kezdett el írni az egyház szerepéről, feladatáról. Munkásságának utóbbi éveiben Miskolc számára alapvetően kiemelkedő munkát végez. Újabb könyveiben, írásaiban a templom, rendház és iskolaalapító szerzetes, Kelemen Didák boldoggá avatását készíti elő. A könyvbemutató során kirajzolódott a magyar minorita szerzetes – Kelemen Didák – és a lengyel ferences szerzetes – Woiciech Topoliński – életének párhuzama.

A házigazdák nevében Mezeiné Tomorszky Mária üdvözölte a megjelenteket. Majd dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor mondott köszöntőt. Röviden bemutatta a könyv szerzőjét, aki feladatát a családban, a közéletben egyaránt csodálatosan végzi. Köteteiben arra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehetünk boldogok. A válasz egyértelmű, a bemutatott példák is ezt sugallják: az emberi boldogság elérése az evangélium valóra váltásával lehetséges.
A köszöntő után Dobos Marianne ismertette könyvét. Az előadás első részében felvázolta Kelemen Didák életét, aki 1683 és 1744 között élt, ő építtette a Kárpát-medence minorita templomait. Szinte csodával határos az, amit ez az egyszerű, kolduló szerzetes alkotott: a miskolci hatalmas rendház és templom, a nyírbátori, nagybányai, kolozsvári minorita rendházak és templomok, iskolák egész sora. Kortársai már szentként tisztelték, és sok csodás eseményt jegyeztek fel róla. A XVIII. század ellenreformációs mozgalmainak halk hangú, szelíd szavú munkása, a felső Tisza-vidék apostola volt. A török hódoltság utáni évek katolikus megújulásának – Pázmány Péter után – a legnagyobb alakja. Boldoggá avatását már közvetlenül a halála után kezdeményezték rendtársai, de valami miatt elakadt az ügy. Azóta többször újraindították az eljárást, de még ma is függőben van. Ezen a ponton kapcsolódik a történetbe a lengyel ferences szerzetes, Woiciech Topoliński alakja. A 20. század elején felújíttatták Kelemen Didák boldoggá avatási eljárását. 1939 nyarán Topoliński, a rendi szentté avatási ügyek általános római kérelmezője (posztulátor) Miskolcon összegyűjtötte a szükséges iratokat, majd a krakkói bíboros érsek meghívására – Nagy Lajos király leánya, Hedvig boldoggá avatási ügyének kivizsgálására – Lengyelországba utazott. Lengyelország német megszállásának kezdetén Topoliński egy német gyűjtőtáborba került, ahol a magával vitt iratokkal együtt nyoma veszett. Sorsa felkeltette az írónő érdeklődését. Hosszas nyomozás vette kezdetét, ezt írta meg könyvében. Dobos Marianne a lengyel nemzeti archívumban megtalálta az atya nevét és egy fényképet. Később megtudta azt is, hogy Topoliński 1940. április 19-én Sztumban halt meg, ahol fürdőkádba fojtották. Hogy miért került a Gestapo-hoz, mi lett az iratokkal, arról csak feltételezések vannak. Halálával a vértanúk sorába lépett. Jézus feltámasztotta barátját, a negyednapos halott Lázárt a halálból. „Topoliński vértanúhalála is szabadulás volt! Szabadulás a börtönből. Szabadulás az örök életre!” – foglalta össze gondolatait a szerző. Joanna Urbańska fordította lengyelre Dobos Marianne könyvét. Ő is szólt a megjelentekhez. Beszélt a közös munkáról, és elmondta azt is, hogy a lengyel fordítás kissé eltér a magyar kiadástól. A könyvbemutatón megjelent a Szülőföld Kiadó vezetője, Farkas Csaba is. A díszvendég Kabdebó Lóránt irodalomtörténész volt, aki egy Szabó Lőrinc verssel lepte meg a közönséget. Pálmai Árpád egyházzenész, karnagy énekében is gyönyörködhettünk az est folyamán.
Dobos Marianne keresztényi felelősséggel felvállalta, elénk tárta, hogy a Minorita Rend két nagy harcosának sorsa miként fonódott egybe. Bár különböző korokban éltek, de ugyanazokért a krisztusi eszmékért küzdöttek. Nagyon fontos e tiszteletreméltó atyák emlékének terjesztése, a keresztény értékek és életfelfogás bemutatása. Sajnos a 21. századi Európában visszaszorulóban vannak a keresztény erkölcsi és emberi magatartásmódok. Kelemen Didák és Woiciech Topoliński példája arról is szól, hogy a keresztény ember cselekvő, a hitéért kiáll és kész áldozatot vállalni.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor