Rate this item
(0 szavazat)

ftb 3.jpg - 68.14 KbFelbuzdulva Rieger Tibor és Puss Sándor könyvbemutatóján a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében csallóközi kiránduláson vehettünk részt 2017. augusztus 19-én prof. Prokopp Mária művészettörténész vezetésével. Júniusban Rieger Tibor szobrászművész életművéről készült albummal ismerkedhettünk meg, amelyhez a professzor asszony írt tanulmányt. A kirándulás során lehetőségünk nyílt arra is, hogy Királyfiakarcsán részt vegyünk Rieger Tibor Magyarok Nagyasszonya-szobrának felavatásán is. Puss Sándor Csallóközi GPS című útikönyvében olyan helyekről, művészettörténeti emlékekről írt, amelyeket mindenkinek ismernie kellene.

Érdeklődéssel, kíváncsian vártuk a kirándulást. Felkeltette érdeklődésünket az a tény, hogy a csallóközi tájon járva, az egymáshoz közel elhelyezkedő falvakban, feltűnően sok középkori templomot találunk. Zömükben több mint hétszáz éves építészeti emlékekről van szó. Különlegességük, hogy a román és a gótikus építészet stílusjegyei egyaránt felfedezhetőek, mivel a román kori elemek megmaradtak a későbbi gótikus átépítés után is. A középkori templomok legszebb díszítőelemei a faliképek, a freskók, amelyek teológiai program szerint készültek többnyire a 14. és a 15. században. Különösen figyelemre méltóak a Szent László-legenda képsorai, amelyekkel több templomban is találkozhattunk.
Utunk első állomása Dunaszerdahely volt, amely nevét a heti vásárairól kapta. A Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a város legrégebbi történelmi emléke. Helyén már a korai Árpád-korban is állt templom, a település már Szent István idejében templomos hellyé vált. A ma is látható templom 1329-ben épült gótikus stílusban. Az évszázadok során többször átépítették, de a gótikus kor emlékei megmaradtak. A szentély déli, külső falán freskó látható, a Levétel a keresztről jelenetet ábrázolja.
Szentmihályfa temploma védőszentjéről kapta a nevét. Az eredeti templom a 13. században román stílus szerint épült, amit a 15. század végén átépítettek gótikus formában. A két stílus jellegzetességei felfedezhetők az épületen. Az itt található Szent László-legenda képsora igen nagy jelentőségű, az Üldözés, Birkózás, Lefejezés jelenetét ábrázolja.
Csallóközcsütörtök értékeire Puss Sándor jezsuita szerzetes atya hívta fel figyelmünket könyvbemutatója során, aki itt plébánosként szolgált három évig. A település a hagyomány szerint már Szent István idején templomos hely volt, ahol csütörtökönként tartottak vásárt. A Szent Jakab-templom a román stílus jegyében épült, több eleme a mai napig fennmaradt. A 14. század végén átalakították, nagyobbították az épületet. A templom falait ekkor freskókkal díszítették, amelyek töredékei megmaradtak a szentélyben és a torony alatti boltíveken.
Gútor Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma. Kúp alakú tornyát gótikus fiatornyok díszítik. A fali és mennyezeti freskók szakrális rendszert alkotnak. A Szentély képein az Uralkodó Krisztus látható, valamint a négy evangélista jelképes ábrázolása. A templomhajó freskói közül a legérdekesebb a Szent László-legenda megörökítése.
Somorja román kori temploma a 13. század második felében épült, később mellékhajókkal bővítették. 1290 körül csodálatos falfestészeti díszítést kapott az egész templom. A 14. században gótikus stílus szerint átépítették. Legnagyobb szabású és művészileg is legjelentősebb átalakítása 1521-ben történt, amikor a főhajó hajlított bordás boltozatot kapott. A 18. század végétől református templomként működik.
Bacsfa-Szentantal Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt ferences temploma 1677-ben épült. Oltárán állt a vérrel könnyező Boldogasszony kegyképe. A kép 1715-ben négy alkalommal könnyezett. Attól kezdve a csallóköziek búcsújáró helye lett. A képet 1995-ben elrabolták, máig sem került elő. Egy másolat található a helyén. Bacsfa-Szentantal az elmúlt századok során ismert zarándokhellyé vált.
Egyházasgelle jelenlegi római katolikus temploma a 13. században román stílus szerint épült. Védőszentjei Szent Péter és Szent Pál. A 14. században gótikus, a 17. században reneszánsz stílus szerint alakították át. A középkori építészet minden jellegzetes elemét magán viseli. A szentélyben csodálatos faliképekre bukkantak. A sokalakos képsorok az apostolokat ábrázolják, bibliai jeleneteket is felfedezhetünk, valamint képeket a szentek életéből.
A templomok meglátogatása után igyekeztünk Királyfiakarcsára, ahol részt vettünk Riegel Tibor Magyarok Nagyasszonya szobrának avatási ünnepségén. A tudósítás 2. részében, a folytatásban, beszámolunk erről az eseményről is.
A Csallóköz a középkori templomok igen gazdag vidéke. Sajnos az anyaország területén igen kevés emlékünk maradt ebből a korból, „köszönhetően” a 150 éves török hódoltságnak. A felvidéki értékek sem maradhattak volna fenn az itt élő emberek óvó szeretete nélkül. Évszázadokon keresztül gondoskodtak ezekről az építményekről. Őszintén ajánljuk ezeket a helyeket Olvasóink figyelmébe.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor