Az erszénytől a bankautomatáig

Írta: Szabó Lászlóné 2017. június 27. kedd, 18:18
Rate this item
(0 szavazat)

ftf 8.jpg - 69.83 KbÚjabb, igen érdekes időszaki kiállítás látogatható a Párkányi Városi Múzeumban 2017. június 24-től. Az érdeklődők és a gyűjtők „Az erszénytől a bankautomatáig” című kiállítást tekinthetik meg, amely a pénzeszközök és a pénzügyi rendszer fejlődését mutatja be. A tárlat elsődleges célja a numizmatikai állomány bemutatása, ezen belül az egyes érmék, medáliák, bankjegyek, betétkönyvek megismertetése a látogatókkal. A kiállítás a Párkányi Városi Múzeum, a Lévai Barsi Múzeum és a Pro Culture Parkan szervezet együttműködésében valósult meg.

A Múzeumok Éjszakája rendezvény keretében került sor az ünnepélyes megnyitóra. Juhász Gyula, az intézmény vezetője, köszöntötte a megjelenteket. A kiállítást Novák Margaréta régész-történész, a Barsi Múzeum munkatársa nyitotta meg. Beszédét egy igen találó Comenius idézettel kezdte: „A pénz jön és megy, a különbség csak annyi, hogy könnyebben megy, mint ahogyan jön.” Már a 16. században ismeretes volt a pénznek ez a fontos tulajdonsága. A folytatásban áttekintést kaptunk a kiállításról, amelyet témakörök szerint, az időrendi sorrendet figyelembe véve rendeztek be. 1. A fémpénz előtti időszakból az árupénz szerepét betöltő sókristályok, kagylók, kövek, szarvasagancs szerepeltek. 2. Az antik pénzérmék között a kelta korból és a Római Birodalom idejéből már fémpénzek kerültek kiállításra. A kelták élénk kereskedelmet folytattak, ez magával vonta a pénzverést. Léva környékén igen gazdag, 75 darabból álló leletegyüttes került elő. Marcus Aurelius medalionja is a múzeum féltett kincse. 3. Szent István dénárja nagy jelentőségű volt a Magyar Királyság területén. Az őt követő uralkodók többször is pénzreformot hajtottak végre, de a dénár a pénzrendszer alapja maradt Károly Róbert uralkodásáig. Ő vezette be az ezüst garast, amelyet Körmöcbányán vertek. Később az aranyforint is fizetőeszközzé vált. Az egyik tárlóban örömmel fedeztük fel Mátyás király aranyforintját. 4. A mohácsi csata után a magyar korona Habsburg uralkodó fejére került. Ferdinánd vezette be a nagyméretű, ezüst pénzérmét, a tallért. A török hódoltság idején Körmöcbányán működött Magyarország pénzverdéje. Az 1800-as évek elején jelent meg az első papírpénz. 1857-ben új pénznem került bevezetésre, amely a Habsburg monarchia belső pénzneme lett. I. Ferenc József császár uralkodása alatt jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia pénze, a korona. 5. Az utolsó szakasz a 20. század történéseihez kapcsolódik. Láthatunk pénzeket az I. Csehszlovák Köztársaság és a II. világháború éveiből, valamint Csehszlovákia újjászületésének és széthullásának idejéből. Az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte után még a korona volt a fizetőeszköz. 2009-ben sor került az euró bevezetésére. Juhász Gyula virággal köszöntötte az előadót, megköszönve a kiállítás létrehozásában nyújtott segítségét és a két intézmény többéves sikeres együttműködését. A megnyitóünnepség elején és végén hangulatos zeneszámot adott elő fuvolán Kurina József, a Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola tanára.
Ajánljuk a tárlat megtekintését, amely szeptemberig várja az érdeklődőket. A megnyitó szövegében elhangzott egy másik megfontolandó bölcsesség is: A pénznek nincs halála, a pénz örökkévaló, és az iránta érezhető imádat határtalan.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor