Rate this item
(0 szavazat)

fto.jpg - 63.70 KbDr. Varga Tibor jogtörténész tartott előadást városunkban 2017. március 27-én a Szent Korona Szabadegyetem szervezésében a Művelődés Háza klubtermében. Szent László királyunkról beszélt, aki Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt a magyar történelemben, megteremtette a Kárpát-medencében élő népek együttműködését. Nemcsak politikai tevékenysége, harci sikerei tették őt naggyá, hanem jellemének példamutató tulajdonságai, szilárdsága, következetessége, egész népére kisugárzó ereje. Az előadás időszerűségét indokolta az a tény is, hogy a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.

Az előadás első részében történeti áttekintést kaptunk. Megismerkedtünk a László trónra kerülését megelőző évek történéseivel. A magyar történelem különös fordulatai kellettek ahhoz, hogy király lehessen. Nagyatyja Vazul, akit megvakítottak, hogy alkalmatlanná tegyék az uralkodásra. Atyja a későbbi I. Béla király, akit lengyel száműzetésből hívtak haza a pogánylázadások következtében meggyengült ország egységének visszaállítására. Dömösi halála után László és testvérei (Géza és Lambert) Salamon fenyegetései elől Lengyelországban találtak menedéket. 1064 elején lengyel segítséggel tértek vissza, ennek következményeként Géza és Salamon megosztoztak az országon. A testvérek kezdetben jó viszonyban voltak Salamonnal. Ezt bizonyítja az is, hogy 1068-ban segítségére siettek a moldvai részek felől támadó úzok (egyes források szerint a „fekete kunok”) elleni csatában. Ehhez az ütközethez fűződik László párviadala a pogány „kun” vitézzel, amikor megmenti a bihari püspök lányát. (Varga Tibor elmondta, hogy tévesen emlegetik a „váradi püspök” lányaként, mert a váradi püspökség akkor még nem létezett.)
Az előadás következő részében ennek a történetnek különböző ábrázolásait tekinthettük meg a kivetített felvételeken. A magyar lány megmentéséről szóló monda a középkorban igen népszerű lehetett, mert számos falképmaradvány őrzi emlékét. László király alakja köré igen gazdag hagyományvilág szerveződött. Szent László tisztelete a 14–15. századi Magyarországon igen nagy ismertségnek, népszerűségnek örvendett, különösen a határőrnépesség körében. A templomokban, az északi falfelületen, falképciklusok kerültek megfestésre az ország egymástól távol eső területein egyaránt (Székelyföld, Gelence, Szepesség, Kakaslomnic). A gelencei műemléktemplom északi falának felső részén az említett Szent László-legenda jelenetei láthatók: Szent László fogadalma – Indulás a harcba – Az ütközet – A kun üldözése – A párviadal – A kun lefejezése – Pihenő a fa alatt. A gelencei freskók ábrázolása a legrégebbi és a legértékesebb erdélyi freskók egyike. Érdekességük, hogy a freskósor alatt, a fal alsó részén, Krisztus passiójának jeleneteit ábrázoló képek találhatók. A falfestmény készítője a Szent László történetet és Jézus Krisztus keresztútját állította párhuzamba, így juttatva kifejezésre a lelki-tartalmi kapcsolatot. Bevonulás Jeruzsálembe – Utolsó vacsora – Lábmosás – Krisztus Pilátus előtt – Ostorozás – Keresztre feszítés.
Az utókor emlékezetében a lovagkirály eszményképe összefonódott az egyházi hagyományok emlékeivel. Szent László alakja a középkori képzőművészetben a legfontosabb bibliai jelenetekkel egyenrangú témaként jelentkezett. Szent László alakjával a téma gazdagsága miatt a következő előadásokon is találkozhatunk – ígérte Varga Tibor.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor