Rate this item
(0 szavazat)

ftr 4.jpg - 336.67 KbDr. Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára 2017. március 22-én tartotta a Történelmi regény című előadás-sorozat tavaszi évadának első előadását az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban „A rejtőzködő Isten. Spiritualitás az irodalomban” címmel. A spiritualitás nem egyenlő valamely vallás követésével. A vallások határozott dogmarendszerre épülnek, és a vallási írások (Szentírás, Tóra, Korán stb.) ill. a bennük rejlő bölcsességek ma is érvényes dolgok. Azonban egy vallás határozott követése nélkül is lehet valaki spirituális beállítottságú. A spirituális ember fölemelkedve túljut a gondolkodás és a tudomány határain, szabadon gondolkodik, elfogadja, hogy van másik valóság.

A rejtőzködő Isten megfogalmazás az előadás címében arra utal, hogy irodalmi művekben gyakran fellelhetőek a hithez és Istenhez viszonyuló gondolatok. Lucien Goldmann, a kiváló francia irodalomkritikus és filozófiatörténész „A rejtőzködő Isten” című könyvében a janzenizmus történelmi leírását adja: arra válaszol, hogy miért született meg ez a mozgalom a XVII. században, milyen osztályerők, milyen társadalmi csoportok ideológiájaként jött létre.
Dr. Botos Máté is a janzenizmustól kezdte az előadását. A janzenizmus az a teológiai mozgalom, mondta, amely Szent Ágoston tanítását vallotta, miszerint Isten a világot már valamilyen módon elméjében megteremtette, majd ezután hozta létre a látható dolgokat annak a mintájára; valamint azt a nézetet, hogy az ember leginkább az emlékezetében találja meg Istent. A janzenizmus a szentektől indult el, és racionalitást keresett. A jelenkorban a vallásos irodalom iránt érdeklődőknek Gerald W. Hughes könyveit, A meglepetések Istene, illetve Isten mindenekben című műveket ajánlja, melyekben Ferenc pápa tanításait is megtalálhatjuk.
A fiatalok világszerte sokkal nagyobb számban vallják magukat vallásosnak, mint általában hinnénk, csupán 13 százalékuknak nincs köze Istenhez és a valláshoz. Az európai lakosság 10 százaléka keresztény. Krisztus személyéhez sokan fordulunk. A vallásosságot, a hit értékeit az irodalom adja legjobban vissza. Az előadó világirodalmi műveken keresztül mutatta be a spiritualitás jelenlétét, Dosztojevszkij A félkegyelmű című művében Miskin herceg a keresztény ember, a jó ember idealizált típusa. Az ember az egyetlen lény, aki katarzisra képes, egyedül az ember képessége, hogy felismerje a jót. További népszerű világirodalmi alkotásokban is találhatunk vallásosságot, mint például Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége, Michael Blake: Farkasokkal táncoló - A szent út, Sven Hassel: Monte Cassino, S. C. Lewis: Narnia krónikái, Heinrich Harrer: Hét év Tibetben.
Dr. Botos Máté a magyar szerzőktől legkiemelkedőbb alkotásnak Móra Ferenc: az Aranykoporsó című művét tartja ebben a témában, és minden embernek elolvasásra ajánlja, mert többek leszünk tőle. Az Aranykoporsó a III. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolták az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. A császár fia, mire letelik a húsz év, kereszténnyé válik. Másik kiemelkedő magyar műnek Kodolányi János (1899-1969) Én vagyok című könyvét ajánlja az előadó. Kodolányi János a XX. századi magyar művelődés történetének klasszikus alakja, világirodalmi rangú prózaepikus. Miért árulta el Júdás Jézust, akit pedig annyira tisztelt és csodált? A regény erre a kérdésre adja meg a választ. Nemcsak a magyar irodalom, hanem a világirodalom egyik legjobb és legtöbbet mondó regénye, ott van a helye a Bűn és bűnhődés és A Mester és Margarita mellett.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar és az esztergomi Városi Könyvtár előadássorozata áprilisban folytatódik. Április 26-án Bűnügy és történelem, avagy: Rejtélyek és regények című előadásra várjuk az olvasni és művelődni vágyó közönséget.

Fotó: Steindl Nóra

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor