Rate this item
(0 szavazat)

ftt 2.jpg - 300.99 KbSzűcs Katalin esztergomi könyvtáros volt a vendége a Muzslai Községi Könyvtárnak 2017. március 10-én, a Magyar iskolák (Cseh)Szlovákiában 1944-től napjainkig, a kulturális élet fontosabb vonatkozásaival című, 2014-ben megjelent kötetének bemutatója alkalmából. A rendezvény társszervezője volt a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezet.

Farkas Iván polgármester úr köszöntő szavai után Mészáros Marianna könyvtárvezető kérdezte a szerzőt életútjáról, tevékenységéről, aki felvidéki születésű és neveltetésű, de már hosszabb ideje magyarországi lakos lévén, úgy „belső” (magyar–szlovák kétnyelvű felvidéki), mint „külső” (a magyarországi többségi magyar egynyelvű szemléletet is átérző) megfigyelőként minden bizonnyal hiteles véleményt tudott nyilvánítani a nagyszámú közönség részére.
Könyvében – amely andragógia szakos diplomamunkájának (PPKE Vitéz János Kar, 2012) továbbfejlesztett változata – kitér a felvidéki könyvtárak helyzetére is, a beszélgetésben pedig az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárnak a Párkányi Városi Könyvtárhoz és a Muzslai Községi Könyvtárhoz fűződő testvérkönyvtári kapcsolatait részletezte. A könyv, az olvasás, a könyvtár már kiskorától fogva érdekes és fontos volt számára, a farnadi magyar iskolában és a zselízi magyar gimnáziumban eltöltött diákévei alatt – hála a magyar nyelv és kultúra iránt elkötelezett tanárainak – ez a kötődés csak erősödött. Az érettségi után hamarosan Balassagyarmatra került, a Madách Imre Városi Könyvtár alkalmazottjaként könyvtárkezelői tanfolyamot végzett. 2007-től az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban olvasószolgálatos könyvtáros. [Milyen kár, hogy a Városi Könyvtár 2007-től – egyre méltatlanabb módon – kénytelen a Dobó Katalin Gimnázium volt iskolai könyvtárhelyiségében szűkölködni, kiszorítva egyben az iskolai könyvtárat is egy még kisebb terembe – a cikkíró megjegyzése.] Az olvasók igényeinek megfelelni csak minőségi munkával lehet, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő felkészültség. Ezért biblioterápiás képzésen vett részt, könyvtárvezetői tanfolyamot végzett, könyvtárszakértői képesítést szerzett. Feladata a határon túli könyvtárakkal, könyvtárosokkal való kapcsolattartás, tagja az MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezetnek, amely közös szakmai programokat szervez a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével (SZMKE). 2011. évi újraindításától szerkesztője a 2013-tól az MBKKE kiadásában megjelenő Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóiratnak, amelyben 2013-ban Az iskola és a könyvtár szerepe a szlovákiai magyarok identitásmegőrzésében címmel cikket jelentetett meg. 2015-ben a cikkel azonos című előadást tartott Csongrádon, a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciáján, és az SZMKE Őszi szakmai napján, Ipolyságon.
A muzslai rendezvény második részét képezte a vetítéses könyvbemutató, amely során a kötet legfontosabbnak tartott, azaz elsősorban az iskolaüggyel foglalkozó részeit foglalta össze a szerző. A többségi nemzet döntéshozói részéről a felvidéki magyar iskolákat szinte folyamatosan érő támadások és elnyomó intézkedések történetét – a mértékadó szakirodalomra támaszkodva – hat korszakra osztotta fel, kiemelve, hogy a magyar iskola milyen fontos szerepet játszik a magyar identitástudat megőrzésében.

A magyar iskolák háború utáni történetének hat korszaka
1. A jogfosztottság időszaka 1944–1948
2. Egyenjogúsítás 1948–1963
3. A pártállam demokratizálásának kísérlete 1963–1969
4. A normalizáció két évtizede, kisebbségi jogvédő mozgalom 1969–1989
5. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése 1989–1992
6. Magyar iskolák és kulturális intézmények az új Szlovákiában 1993-tól máig

Ezekben a korszakokban jelentkeztek a különböző támadások három nagyobb hullámban, amelyeknek azonban a látszatérve mindig az volt, hogy „gyenge a magyar tanulók szlováktudása, ezen javítani kell, az iskolában több tantárgyat szlovákul kell tanítani, mert csak így érvényesülhetnek később a fiatalok”. Az 1968-as megingását nem számítva még világviszonylatban is vitathatatlanul erős csehszlovák pártállam, a Szovjetunió megbízható csatlósa (lásd pl. Szovjetbarát című folyóirat) az ’50-es években – álságos módon – a szülőket igyekezett meggyőzni, hogy ők maguk kérjék a kétnyelvű oktatást. Mivel ez nem vezetett eredményre, a ’70-es évek végén és a ’80-as évek első felében megnyilvánuló második hullámban erőszakos rendeletekkel próbálták támadni a magyar iskolákat. Ez viszont kihívás volt a hatékonyabb ellenállás megszervezésére, országos akcióra: Duray Miklós vezetésével megalakult a Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja.
Szlovákia önállósulása után, a ’90-es években jelentkező harmadik hullám módszere visszatért a „puha” meggyőzésre, de ekkor már a legális ellenállás is igen széles körű fórumon mutatkozott meg.
A szerző kihangsúlyozta, és ez már könyvének dr. Cseszka Éva által írt ajánlásában is olvasható, hogy a Felvidéken a magyar nyelv és kultúra támogatása nemcsak a szlovákiai magyar közösség érdeke, hanem Szlovákia kultúrájának sokszínűsége érdekében is fontos lenne.
Általános kulturális szemszögből ezért is értelmetlenek, érthetetlenek, nehezen értelmezhetők a felvidéki magyar kultúra és különösen a magyar iskolák elleni támadások, amelyek sajnos napjainkban is folynak, folytatódnak, mint azt hozzászólásában Farkas Iván is vázolta, megemlítve a magyarórák csökkentését elrendelő 2015-ös iskolatörvényt, és a gútai magyar iskolák szinte megoldhatatlannak látszó jelenlegi problémáit, egy negyedik támadási hullámról beszélve. Őt követte a bemutatott kötetet értékelő, támogató beszédével Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem alapító rektora. Felszólalt jelen lévő több kolléganőjével együtt Zalaba Zsófia, a muzslai Endrődy János Alapiskola igazgatója, és szinte minden résztvevő elmondta a véleményét az iskolahelyzetről. A rendezvény nyugodt hangvételű vitával és Wernke Bernát, esztergomi költőnek az alkalomra írt versével zárult. Ezután még hosszan tartó kiscsoportos beszélgetés következett.
A bemutatott könyv a pilisvörösvári székhelyű MBKKE gondozásában jelent meg gazdag dokumentumanyaggal és Szűcs Boglárka fényképfelvételeivel, nyomtatott, CD és online változatban (http://mek.oszk.hu/13900/13951/13951.pdf). A kiadó nagy örömmel vállalta a kötet megjelentetését, mert az kimondottan beleillik a határon túli magyar közösségek és a magyarországi nemzeti kisebbségek kultúrája, és elsősorban oktatásügye témájú, nemzetiségkutatói céljai megvalósításába. Ezeknek részei a 2000 óta rendezett, jórészt pedagógiai vonatkozású nemzetközi konferenciák és konferenciasorozatok, a hozzájuk tartozó gyűjteményes kötetekkel. Ezek közül négy kiadvány, amely közvetlenül érinti a felvidéki magyar oktatásügyet, megtalálható a Muzslai Községi Könyvtárban is.

Szűcs Katalinról a fényképfelvételt a cikk írója készítette.

Wernke Bernát: Katinak, Felvidéken
március tizedikére

erőltetett széjjelterítés
lenne, hangjainkat
kiáltoztatni mindenfele…
szépséget szállingózó
harsányainkba kergetve…
talán magyarázattal
pillanthatunk hangzóinkkal
telten… igen, igen –
először andalgóba fogva,
majd ki-kicsillanva, sok
az a, á, e, é, i, í…
és így, tovább visít,
mi nyelvünket gazdagítja,
széppé-ritmusosba teszi, s
erősbe fordítja lelkeink… e
hangok sosem fogyhatnak
mindennapjainkban… csak
jöjjenek szaporodva… kicsi
nebulóink ajkán,
szisszenő olvatagba, nemcsak
az iskolapadban, hanem onnan
távolodva, a rájuk omló
légbe lobbanva, szíveket
bámultatva… és játszva
figyelnek másokra, s ha
szólnak, remekelnek
hangzóikkal, tavaszt
jósló tátogásban… Katira
is tapadóan… ki örömmel
hallgatja e simulóba bomló
csattanásokat, de most
szótlanul kanyarulnak
ide, merengőbe téve
minket, mikor Kati
mondatai szóródnak
erre,
minek ösvényeibe
tova-tovahaladva tartunk a
tarkaságba… és most
végül, semmi merületet
nem akarva, csak azt, hogy
a magánhangzóink onthassák
magukat, szabad
parazsas
pazarukba… 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor