A legmagyarabb kerámia

Írta: Szabó Lászlóné 2017. március 12. vasárnap, 12:47
Rate this item
(0 szavazat)

ftu 4.jpg - 56.21 KbA Lábatlanon élő A. Bak Péter – Corvin-díjas festőművész, művészeti író – miskakancsó-gyűjteményéből nyílt kiállítás a Párkányi Városi Múzeumban 2017. március 9-én. A ritkaságszámba menő tárlaton 148 darab kerámia került bemutatásra, amelyek sokféleségükkel elbűvölik a népművészet iránt fogékony közönséget.

Amit eddig tudtunk a miskakancsóról, igen kevés: ólommázas cserépkancsó, embertestű, süveges borosedény, amely ünnepi alkalmakkor került az asztalra. A kiállítást dr. Kövecses Varga Etelka néprajzkutató nyitotta meg, aki rendkívül tartalmas gondolatokat osztott meg velünk, ezek által sok új ismerettel gazdagodtunk. Mondanivalóját öt kérdés köré csoportosította. 1. Mint ember formájú tárolóedény, egyedinek számít-e a miskakancsó? Figurális kiképzés fellelhető a különböző népművészeti alkotásokon, fafaragásokon, kerámiákon. Az arcos edények csoportjában viszont egyedinek számít a miskakancsó. 2. Miért éppen Miska lett a neve? A miskakancsók, egyes vélekedésekkel ellentétben, nem első alkotójukról kapták nevüket, hanem az elnevezés azzal kapcsolatos, hogy mit tároltak benne. Szent Mihály napján (Borszűrő nap, pásztorok határnapja) töltötték meg őket az ünnepi borral. Érdekességként elhangzott, hogy Mezőkövesd környékén a katolikus matyók jancsikancsónak nevezték. Ez az elnevezés is borral kapcsolatos ünnepet idéz, Szent János napján történt a borszentelés. 3. A díszítő motívumok közé hogyan kerül a kígyó? A miskakancsók jellegzetes dísze a hasán lévő domborműves kígyó. Tudnunk kell, hogy a magyar néphagyományban fontos szerepet játszott a kígyó, amely az egészség, az élet megújulásának, az örökéletnek a jelképe. A miskakancsóban megszentelt bort betegek gyógyítására használták az év során. 4. Milyen ruházat, viselet látható a miskakancsókon? Másik elmaradhatatlan motívum a díszes sujtássor és az egyedinek számító süveg, amely az edény száját és kiöntőjét alkotja. A huszáros csákó és a zsinóros díszítés, a gombok a huszárok egyenruháját idézik. Egyes vélekedések szerint a számadó csikósok magas süvege is eszünkbe juthat róla, hiszen ők is átvették a huszárok viseletének elemeit. Mindez a magyaros virtus megjelenítését szolgálta. 5. Milyen egyéb díszítőelemet találunk a miskakancsókon? A testen előfordulnak még karcolt, geometrikus díszítmények, festett rózsák, tulipánok. Ezek elrendezése minden darabon más és más. A színek és a formák egy-egy területhez, annak mestereihez köthetők. A magyar fazekas központok közül Mezőcsáton, Mezőtúron, Tiszafüreden készítették ezt a kerámiát. A legtöbbet és legnevezetesebbeket azonban Mezőcsáton, ugyanis a többi központban együttvéve nem készült annyi, mint itt. Az első ismert darab Hódmezővásárhelyen készült a reformkorban,1828-ban. Kövecses Varga Etelka megemlítette Rajczy Mihály nevét, aki mezőcsáti fazekasmester volt a 19. században. Ő volt az alföldi kerámiában az egyik legerőteljesebb alkotóegyéniség. Új, egyéni stílust alakított ki, amely megadta a mezőcsáti kerámiastílus jellegét. Az előadó zárásként összefoglalta a miskakancsó ismérveit, amelyeket minden egyes darabon megtalálhatunk.
A megnyitóbeszéd után a gyűjtemény tulajdonosa, A. Bak Péter is szólt a közönséghez. Elmondta, hogy a legtöbb miskakancsó hátulján feliratok, rigmusok olvashatók, pl.: „Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet”, illetve „Borban az igazság és gyermek szájában”. Felhívta a figyelmünket a kiállítás különleges darabjára, amely 70 cm magas, igazi különlegességnek számít. Köszönetét fejezte ki dr. Kövecses Varga Etelka néprajzkutatónak, valamint a Párkányi Városi Múzeumnak, hogy bemutatja a gyűjteményt. Az Ebedi Citerazenekar autentikus népzenével színesítette a megnyitó műsorát.
A festőművész kollekciója különleges darabokat is tartalmaz, a legrégebbi 1848-ból való. Érdekessége a kerámiáknak, hogy a népszerű, humorral formált kancsók között két egyformát nem találunk. Izgalmas időtöltés lehet a rendkívül tetszetős, áttekinthető elrendezésű miskakancsók ismérveit felkutatni a kiállított darabokon. Ajánljuk a tárlat megtekintését, amely 2017. április 23-ig látogatható.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor