Rate this item
(0 szavazat)

fuz 3.jpg - 60.07 KbÜnnepélyes folyóirat-bemutatóra gyűltünk össze 2016. december 20-án a Párkányi Városi Művelődési Központ fennhatósága alatt működő Párkányi Városi Múzeumban. Annak és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) szervezésében került sor az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat (EVID) 2016/2. számának bemutatójára. A szerzők és szerkesztők mellett sok érdeklődő is részt vett ezen az eseményen. A folyóirat aktuális számában verseket és elbeszéléseket, tanulmányokat, könyvajánlást is találhatunk a gazdag képanyag mellett. Az irodalmi részletek bemutatásában Orgoványi Anikó, Nagy Tímea, Bakai Ferenc és Wernke Bernát működött közre.

Elsőként Juhász Gyula, a múzeum vezetője mondott köszöntőt, majd Filemon Béla főszerkesztő üdvözölte az egybegyűlteket. Az idei 2. szám vendégművésze Sz. Opre Mária Isaszegről, akinek fotói nemcsak Iakóhelyén ismertek, hanem az országos sajtóban és több egyéb kiadványban is megtalálhatók. A címlapon József Attila szobráról készült fotóját találjuk – A Dunánál –, a középső oldalon az Esti fényben című fényképfelvétele látható. A belső oldalakon is találkozhatunk alkotásaival, amelyeken a fémműves munkák szépségét csodálhatjuk meg. A folyóirathoz előszót Ruda Gábor – felelős kiadó – írt. A rácsok és fémkerítések látványa különös asszociációkra ad lehetőséget. A rövid írásban a „nézni és (meg)látni” különbségéről és ennek értelmezéséről is olvashatunk.
Az első írás Futó Tamás – isaszegi tervezőgrafikus – tollából született meg, amely Sz. Opre Mária kiállításának megnyitójaként hangzott el. Az íróban felmerült a kérdés, mi szükség van kiállításokra. A gondolatmenet végén a választ is megadja: mert a kiállított képek megtekintése, épülésünket szolgálja. A folytatásban megismerkedhettünk a vendégművész hitvallásával, amelyet szóban is megosztott a közönséggel, nyomtatásban pedig a „Levél Futó Tamásnak” című írásában olvasható.
Orgoványi Anikó – költő, festőművész – két verse is szerepel az aktuális számban. Időszerűségüket az adja, hogy nemrégiben jelent meg a művésznő második verseskötete – Vándorlás – az MBKKE gondozásában. A kötet címadó versét a szerzővel közösen adta elő Wernke Bernát költő. Korunk égető problémája a migránskérdés, mert a félelmetes, arctalan tömeg elözönli Európát. Megdöbbenéssel hallgattuk Orgoványi Anikó előadásában a Gyertek haza! című verset, amely a külföldre vándorolt honfitársainkhoz szól.
Kaiser László írása megtörtént eseményt dolgoz fel. Az érdekfeszítő elbeszélés bemutatja a ház titkát: Miért hevernek a kapu mellett az ormótlan betondarabok? Megtudhatjuk, hogy a lakóközösség milyen megoldást talált az udvarban meghúzódó hajléktalan eltávolítására.
Helena Dvořáková – pozsonyi írónő – elbeszélésében a gyermeknevelés kérdéseit vizsgálja. Miért érzi olyan jól magát a kislány a szomszédban, az idős házaspárnál? Mi az, amivel ők „elkápráztatják” Renátkát? A szülői féltékenység azonban szerencsére nem hatalmasodik el, a kislány érdekében remek megoldás születik. Vércse Miklós fordításában olvashatjuk az írást.
Horváth Ödön verseivel rendszeresen találkozhatunk az EVID oldalain. A csönd igéje című verse Nagy Tímea előadásában hangzott el.
Elbeszélések következtek. Eva Fordinálová: Téli etűdök című írása négy részből áll, amelyek önálló művészi gondolatokat fogalmaznak meg – Hallgatás, Fogadalom, Sejtés, Várakozás. Vércse Miklós fordította magyar nyelvre.
Szulényi Mária Valéria írásaiban személyes élményeit fogalmazza meg. Nyitott szemmel jár a világban, különös érzékkel veszi észre a hétköznapi történetekben rejlő humort, tanulságot, erkölcsi értékeket, amelyek gazdagabbá teszik az olvasót.
Mayer Erzsébet budapesti bölcsész írása A lélek művészei címmel jelent meg. Egy népmesei történetbe ágyazva Király Tamás és Kiss Virág bodollói szárnyas oltárának történetét meséli el.
Csiba Zsolt – pszichológus – műveiben az élet metafizikai jellegéről értekezik, a szakrális magyar őshagyományokat vizsgálja. Az „Amikor nincs Bűn…” című tanulmány megírását Szervátiusz Jenő és Tibor kiállításának megtekintése inspirálta.
Németh Valéria festményeiből 2016 nyarán nyílt kiállítás az esztergomi TÁR-LAK Szalonban. Erre az alkalomra Wernke Bernát költő verset írt a művésznőnek. Ezt hallgathattuk meg a szerző előadásában.
Zágorec-Csuka Judit – Lendván élő irodalomtörténész – nevével már találkozhattunk az EVID oldalain. Most egy olyan írását olvashatjuk, amelyben egy utazás emlékeit idézi fel. Az elbeszélés címe: A bóra, Biljana és az Angyal.
2016 nyarán immár 13. alkalommal rendezte meg művészeti és irodalmi alkotótáborát az MBKKE Pilisszentléleken. Wernke Bernát versében – estefelé a táborban – a tábori élményeket idézi fel. Nagy Tímea előadásában hangzott el.
Kovács Lajos – dorogi helytörténész – a dorogi bányatársulat művészetpártoló tevékenységét kutatta. Kiemelt helyet kapott az írásban Gáthy Zoltán építészmérnök, aki a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi építési osztályát vezette, számos dorogi középület, munkáslakás és villa tervezője, Dorog arculatának egyik legfőbb kialakítója volt.
Ambrus Margit életúttörténetének 3. részét közli az EVID. Ő dr. Bárdos István édesanyja, aki visszaemlékezik kislány korára, a család küzdelmes életére és sodródásaira a XX. század első évtizedeiben Székelyföldön.
H. Túri Klára versét, Nemrég még…, Nagy Tímea mondta el. A költemény soraiból a béke féltése csendül ki.
Dr. Bárdos István művelődéstörténész tanulmányában a Tamási művészcsaládot mutatja be. Az apa, Tamási Lajos, a fia, Tamási Péter és az unoka, Tamási Szabolcs művészetéről ír. Wernke Bernát verse is elhangzott, amit Tamási Péternek írt, abból az alkalomból, hogy 2016 tavaszán kiállítás nyílt a három Tamási alkotásaiból a TÁR-LAK Szalonban.
Székely András Bertalan – isaszegi művelődésszociológus – írása a magyarországi örményekről szól, akik több alkalommal vállaltak sorsközösséget velünk és gazdagították a magyar kultúrát. A szerző célja a hazai örmény közösség történetének, kulturális értékeinek széles körben való megismertetése.
A folyóirat idei, második számában folytatódik az „Adalékok az EVID történetéhez” témájú sorozat. Ebben a részben megismerkedhetünk az első és a második alapítás történetével Bencze Cs. Attila főszerkesztő: A közszolgáló városi lap című feljegyzéséből, Filemon Béla feldolgozásában.
A. Bak Péter, aki nemcsak festőművész, hanem művészeti író is, sorozatot indított a művészcsaládokról. Igyekszik olyanokról írni, akiket személyesen is ismert. Ebben a számban Remsey Jenőt és családját mutatja be, akik Gödöllőn éltek. Reméljük, hogy hamarosan esztergomi művészcsaládról is olvashatunk.
Németh Bálint verseiből is kaptunk ízelítőt, aki középiskolai tanuló Neszmélyen. Bakai Ferenc előadásában hangzott el a Hajnalban című vers.
B. Tóth Klára – festő-restaurátor – Pecséthordozók című esszékötetét Gimesi Zsuzsanna – református lelkész – mutatja be. A kötet az MBKKE gondozásában jelent meg, bibliai témájú esszéket, tanulmányokat, interjúkat, verseskötet-recenziókat tartalmaz.
Dr. Kövecses Varga Etelka néprajzi-gasztronómiai sorozatának 3. kötetét ajánlja az olvasók figyelmébe, amely a Nagyanyáink kiskertjéből címet viseli.
A szokásnak megfelelően Horváth Gáborné (Marika néni) Konyhakalendáriumával zárul a lap. Ez alkalommal a takarékosság jegyében ajánl recepteket az író.
Ismét egy művészi megjelenésű, tartalmas folyóiratszámot tarthat kezében az olvasó. Lírai és prózai barangolásunk során érdekes, sokszínű, tanulságos olvasmányokkal gazdagodhatunk. Ezt a legújabb számot is ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor