Rate this item
(0 szavazat)

fvz.jpg - 65.99 KbAdvent első vasárnapján, 2016. november 27-én nyílt meg a lábatlani Gerenday Közösségi Házban Végh Éva – Rauscher-díjas festőművész – tűzzománcaiból rendezett kiállítás. A hagyományos adventi rendezvény programjába illeszkedett az ünnepélyes megnyitó, amelyet kézműves termékek vására előzött meg, majd adventi hangverseny követett.

„Igazi adventi ajándék ez az alkotótól, mert ezek a csodaszép alkotások szervesen kapcsolódnak az ünnepi alkalomhoz” – mondta Szabó Ildikó, az intézmény vezetője a köszöntőjében. Egyben üdvözölte a megjelenteket, köztük Dinnyés Istvánt, a település polgármesterét, valamint Bánhidy László esztergomi alpolgármestert. Wernke Bernát esztergomi költő szavalata következett, aki Sejtésekből kibolyongva című versét Végh Évának ajánlotta.
A kiállítást A. Bak Péter festőművész, Petőfi-díjas művészeti író nyitotta meg. A bevezető gondolatokkal a kiállító művészt mutatta be, aki már 12 évesen a dorogi alkotókör tagja volt, pályaválasztását az esztergomi mesterek – Kollár György, Végvári I. János, Furlán Ferenc – és a Victor Vasarely-vel folytatott levelezése befolyásolta. Ez utóbbira Bodri Ferenc, a művészettörténet tanára közreműködésével került sor. Az Egri Tanárképző Főiskola után másoddiplomáját a Képzőművészeti Főiskolán szerezte. Kezdetben tanárként dolgozott, jelenleg alkalmazott grafikus. Végh Éva sokoldalú, nagy munkabírású, igaz és őszinte művész. Különböző stílusokat alkalmaz a tartalomnak megfelelően. Készít selyemfestményeket, táblaképeket, olajjal, akrillal és vegyes technikával. Szívesen fest akvarellel- és páctechnikával. Jelenleg tűzzománcgrafikákat és festményeket készít fémre és kerámiára. Folyékony festékkel dolgozik, nem csak sík, hanem íves felületre is. Ez önmagában is egyedi. A hatás is különleges, nem a hagyományos tűzzománcra jellemző.
A folytatásban A. Bak Péter a tűzzománc történetét tekintette át, amely egy iparművészeti és képzőművészeti technika. Lényege, hogy porrá tört színes üveganyagot egy hordozó alapra – legtöbbször fémre – olvasztanak, amely az utóbbival szervesen összeforr, és felületét színesen díszíti. A zománc több ezer éves díszítőanyag, amit kezdetben az ötvösök alkalmaztak, de később ez a technika a képzőművészet irányába terelődött. Az 1960-as évektől használják művészi fokon a zománcot. Végh Éva a képzőművészet „hagyományos” formáját művelte korábban, majd később vált tűzzománcművésszé.
Az általános ismertetők után a kiállított alkotásokat vette sorra az előadó. A kiállított anyag az ellentétekre épül. Láthatunk konkrét és homályos, valóságos és irreális alkotásokat. Találkozhatunk sorozatokkal (Fragmentumok, Relációk, Morfózis), organikus, az élőlények és a természet körébe tartozó képekkel (Életfa, Kék horizont) és szakrális témákkal is (Az Ige, Szakrális tér). A tartalom megjelenítésében a konstruktív hatás érvényesül. A művész nem a látvány, hanem a mögöttes tartalom megjelenítésére törekszik. Majd a kolorit fontosságáról szólt az előadó. A festőnő visszafogott színeket használ. Uralkodók a fekete és a szürkés, fehérbe átmenő árnyalatok, de kicsit mértékben megjelenik piros is. A dekoratív színritmus a lágy geometriai megfogalmazással szürrealista álomvilágot tár elénk. A művésznő képei lelkének visszatükröződései. Nosztalgikus, édesbús, szorongó érzést árasztanak. Remekül fogalmazta meg az elhangzott gondolatokat Wernke Bernát a versében. Idézzünk most ebből:

színek, vonalak, fények,
oszlopozódnak erre – verdeső,
sugarakba pendülve, néha
mogorván sebekre is
nehezülnek,
cseppnyiben – vagy sűrűbb
sistergésekkel bélelve, fergeteges
perceket szerezve, szemre kívánkozó
nyomódásoktól átlehelődve – örök
talányok hajlanak most

Zárszóként Végh Éva meghatottan mondott köszönetet a szervezőknek a kiállítás megrendezéséért. Kihangsúlyozta, hogy hálával tartozik A. Bak Péternek precíz, mindenre kiterjedő megnyitójáért. A képek megtekintésével, baráti beszélgetéssel folytatódott az ünnepség.
Sokoldalú művészt ismerhettünk meg Végh Éva személyében, aki tudatosan alkalmaz újszerű eljárásokat. Több mint negyven alkotását tekinthetjük meg Lábatlanon, amelyeken az anyag tökéletes ötvözése jelenik meg. Ritkán kerül kiállításra ennyi tűzzománc egy alkotótól. A terembe lépve szépen rendezett, levegős, különös hangulatú kiállítás tárul a szemünk elé, lenyűgöznek a nagyméretű képek. A felújított kiállítótér visszafogott eleganciája és a „kiégetett szépségek”, a tűzvirágok tökéletes harmóniát alkotnak. A tárlat egy hónapig látogatható, amelyen rendkívül igényesen kidolgozott alkotások várják az érdeklődőket.

A fotót Szabó László készítette.
 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor