Köszönöm, nem jól vagyok!

Írta: Szabó Lászlóné 2016. október 03. hétfő, 14:33
Rate this item
(0 szavazat)

gbz.jpg - 61.12 KbA. Bak Péter Corvin-díjas festőművész az igen meglepő fenti címet választotta a képeiből rendezett kiállításnak. A tárlat az esztergomi Babits Mihály Általános Iskola és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) közös szervezésében valósult meg a Sugár Galériában. Az ünnepélyes megnyitóra 2016. szeptember 23-án került sor. Az MBKKE 2016-os kiállítássorozatának a címe „Amikor megszűnt a félelem”, amely azzal a céllal jött létre, hogy megemlékezzen az 1956-os forradalomról, amelynek idén lesz a 60. évfordulója. A negyedik állomás ez az esztergomi tárlat, ezt megelőzően Székelyudvarhelyen, Dunaszerdahelyen, Lábatlanon volt korábban festményekből, kisplasztikákból kiállítás.

A kiállításmegnyitó közönségét Chalupáné Ecsedi Ágnes – az Iskola pedagógusa, a Sugár Galéria vezetője – köszöntötte. A 6. a osztályosokból alakult kórus népdalcsokorral kedveskedett a vendégeknek. Wernke Bernát költő saját versét adta elő – Sűrűbe kondult –, amelyet erre az alkalomra írt a kiállító művésznek. A tárlatot dr. Bárdos István művelődéstörténész nyitotta meg, aki a beszéd első részében felhívta a közönség figyelmét, hogy a kiállított 21 nagyobb méretű olaj- és akrilkép mindegyike szép és értékes alkotás, a valósághű festészet remekeit láthatjuk. A folytatásban a művész életútjáról hallottunk, aki a festés alapjait apja, P. Bak János mellett sajátította el. A Képzőművészeti Szakközépiskolában folytatott tanulmányok után faipari szakközépiskolába járt, majd a Moholy Nagy Művészeti Stúdióban képezte magát. Tanárai voltak Lossonczy Tamás, Szalai Zoltán, Fischer Ernő, Sváby Lajos, Szalai Zoltán, Kokas Ignác, Samodai József, Luzsicza Lajos, Somogyi József és Szlávik Lajos. Dolgozott a Bajai, Szolnoki, Szentendrei Művésztelepen. Ez utóbbi állomás olyan művészek ismeretségét hozta, mint Barcsay Jenő, Czóbel Béla. 1995-től Budapesten élt, néhány évvel ezelőtt Lábatlanra költözött. Alapító tagja volt, majd elnöke a Zuglói Képzőművészek Társaságának és az ART 16 Művészeti Csoportnak, tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Vízfestők Társaságának. Egyik megalapítója volt a Művészeti Társaságok Független Fórumának. 1990 óta rendszeresen dolgozik a Kecskeméti Alkotóházban. A festészet több műfaját sikeresen műveli, olaj-, akril-, pasztell-, akvarellképeket fest, de a grafika sem idegen tőle. Tanulmányutakon járt Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Angliában és az Egyesült Arab Emirátusokban. Több kiállítási és pályázati díjat nyert el, 2003-ban a Corvin Művészeti Érmet.
A megnyitóbeszéd a képek bemutatásával folytatódott. Néhány alkotáson keresztül érzékeltette az előadó a különböző művészi hatások érvényesülését A. Bak Péter festészetében. A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségek, a fény-árnyék játékai – plein air – jól érvényesülnek a Szentendre című képen. A különböző alkotótelepeken –kecskeméti, lakiteleki, mezőmadarasi – végzett művészi munka nyomai fedezhetők fel a tájképeken, Levendulás táj, Piros kerítés. A műtermi festészet sem áll távol művészünktől, remek portrék gazdagítják a kiállítás anyagát, Önarckép, Zöld ruhás nő. Több festményen jelenik meg az édesapa alakja és emléke, Apám hegedül – ez a téma az Utcai muzsikus képén visszaköszön – és az édesapa műterméről készült festmény. „A képek motívumai beazonosíthatók, közvetítik az adott hely szellemét, átélhetővé válik a hangulat. ”Dr. Bárdos István ezekkel a szavakkal ajánlotta figyelmünkbe a tárlatot.
A megnyitóbeszéd után a művész köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a kiállított képek az elmúlt 15-20 évben születtek. Nagy öröm számára, hogy kiállíthatta őket, mert sajnos napjainkban nincs igény az ilyen természethű alkotások bemutatására. Ezek a gondolatok részben érthetővé teszik számunkra a címben jelzett megállapítást: „Köszönöm, nem jól vagyok!” A rossz közérzetnek – a művész bevallása szerint – nagyon sokrétű művészi és társadalmi okai is vannak.
A képek megtekintése következett. Dicséret illeti a kiállítás rendezőjét, mert nagyon logikusan, áttekinthetően oldotta meg a képek elhelyezését. A központi helyre olyan alkotások kerültek, amelyek híven tükrözik A. Bak Péter művészetét. Az alkotások tőmondatok, és a lényeget láttatják. Játékosság, humor, jó ízlés, visszafogottság jellemzi a műveket. Gyönyörű fények, csillogó víztükör, harsogó zöldek kápráztatnak el „Az eső után” című képen. Vonzódása Szentendréhez nyilvánvaló, az erős kötődés bizonyítéka a korábban említett „Szentendre” című képe. A „Vihar előtt” című alkotás csodás színeivel, remek képszerkesztésével vonja magára a néző tekintetét. A tájképek mellett szólnunk kell a kiállított csendéletekről is. A”Napraforgók tánca” és a „Gyümölcs csendélet” című alkotásokon impresszionista hatás érvényesül.
A Corvin-díjas festőművész – a festés mellett – szervez, rendez, képeket zsűriz, kiállításokat nyit meg, könyvet ír, festmény- és műtárgyszakértő. A műgyűjtésben is örömét leli, sikerült megvalósítania az elfelejtett művészek alkotásait bemutató sorozatot. A festészet azonban örökre rabul ejtette. Ennek okáról ezt nyilatkozta korábban: „Édesapám, P. Bak János Janus Pannonius-díjas festőművész. Keresztapám, Rudnay Gyula Kossuth-díjas festőművész, főiskolai tanár. Mondhatni hát, hogy már csecsemőként festékszagot szippantottam.” A kiállítás 2016. november 17-ig tekinthető meg a Sugár Galériában a Babits Iskola nyitvatartási idejében.

A fotót Szabó László készítette.
 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor