Rate this item
(0 szavazat)

ghj.jpg - 533.42 KbA Könyvtári beszélgetések sorozat vendége 2016. május 2-án Réz András filmesztéta, műfordító, forgatókönyvíró, reklámszakember volt. Ezen a napon érettségiztek a diákok magyarból. Így aztán kézenfekvő volt Bánhidy Vajk első kérdése a vendéghez: Réz András melyik feladatot választotta volna? Egyiket sem – hangzott a válasz. Kortárs irodalomból választott volna témát, de ilyen feladat nem volt.

A filmek iránti olthatatlan „szerelmét” a feleségének köszönheti. Ő vitte el harmadéves egyetemista korában Bíró Yvette és Király Jenő filmesztéták szemináriumára, ami meghatározó élményt jelentett a számára. (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar-orosz szakon) A 60-as, 70-es években nagy filmek születtek. Gondoljunk a francia, az angol újhullámra vagy a csehszlovák filmgyártásra; de magyar filmeket is említhetünk, amelyek a szabadság kérdésével foglalkoztak, pl. a Feldobott kő, Szeressétek Ódor Emiliát stb. A filmek kapcsán szó esett a cenzúráról. Az utólagos cenzúra jobbnak minősíthető, mert így legalább elkészült a film, amit később bemutathattak – jó példa erre Bacsó Péter Tanú című mozija. Az előzetes cenzúra viszont megakadályozta a film megszületését. Mindennél rosszabb azonban a belső cenzúra, amikor valaki előre visszafogja magát, és nagyon meggondolja, mit juttathat kifejezésre, nehogy félreérthető legyen az alkotása.
Réz András fordít is. Kevesen gondolnák, hogy a Tesz-Vesz város magyar szövegét neki köszönhetjük. A gyerekkönyvek mellett humoreszkeket magyarít, ami nem kis kihívást jelent, mert a humor erősen kötődik ahhoz a kultúrához, amelyben született.
Természetesen szó esett a Saul fia című Oscar-díjas filmről. A vendég elmondta, hogy a film elején rossznak ítélte a forgatókönyvet (szakmai ártalom, maga is ír forgatókönyvet), majd eljött a pillanat, amikor rájött, hogy nem jól nézi a filmet. A film ereje az új technikának köszönhető. A kamera élesen csak a főszereplő szemszögéből láttatja a történéseket, de minden más homályban marad. Nem látod, de hallod a körülötte zajló eseményeket. Így a néző belekerül ebbe a világba, és azt éli át, amit a főszereplő. Eredeti film, de nagy bátorságra vall, hogy megcsinálta Magyarországon kapott érte hideget-meleget, de a németek sem tudták igazán befogadni. Ez jelzi, hogy még mindig nem tudnak, nem tudunk mit kezdeni a holokauszttal.
Szó esett még a kortárs magyar filmekről, amelyek közül a „Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan” címűt – rendező: Reisz Gábor – ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
A lendületes, érdekfeszítő beszélgetés elhúzódott, de ez senkinek nem tűnt fel. Sőt, a közönség soraiból érkeztek még további kérdések is. A találkozó szűkebb körű közös beszélgetéssel, jó hangulatban zárult.

A fotót Nyáry Andrea készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor