Konferencia Párkányban 2. rész

Írta: Szabó Lászlóné 2016. május 02. hétfő, 10:45
Rate this item
(0 szavazat)

ghm.jpg - 44.97 KbKorábbi írásunkban már beszámoltunk arról a konferenciáról, amelyet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) és a Párkányi Városi Múzeum közösen rendezett 2016. április 16-án. Az ebédszünet után folytatódtak az előadások. A délutáni program levezető elnöke Juhász Gyula, a Párkányi Városi Múzeum vezetője volt.

Elsőként Kissné dr. Kovács Adrienne előadása hangzott el, „Szondi és a néphagyomány” címmel, amelynek során a folklór, az irodalom és a ponyva kapcsolatáról beszélt az előadó, aki a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja, az Irodalomismeret című folyóirat szerkesztője. Kutatási területe az irodalom és a folklór. A Szondi mondákat harminc éve gyűjti, 2010-ben még élő népmondákat jegyzett le Drégelypalánkon. Arany János balladakorszakának kiemelkedő alkotása a Szondi két apródja, amelybe népballadai elemeket illesztett. Szondi György neve máig is él, példája számtalan irodalmi feldolgozás ihletője, irodalmi alkotások sokaságában tűnik fel sorsa és helytállása. Összegzésként: „A magyar XVI. századnak ez a hősi eseménye az önkényuralom és a kiegyezés korszakában nem Arany remekművével, nem is Drégelypalánk és Nagyoroszi környéki népmondákkal, hanem ponyvafeldolgozással hatott a tömegekre.” tudtuk meg az előadótól, aki a téma szakértőjeként igen lelkesen beszélt.
A következő előadó Oros László nyugalmazott alezredes, szlovákiai mérnök, helytörténész volt, aki a könyvgyűjteményét mutatta be a közönségnek. „A felsőszeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története” című előadásában szólt önmagáról, a könyvtár kezdeteiről és a gyűjtemény néhány érdekességéről. 1977-től több mint 7000 kötetet gyűjtött össze, és rendszerezi is a műveket. A könyvek mellett regionális lapok, színházi műsorfüzetek, múzeumi kiadványok is megtalálhatók a gyűjteményben. Egy időben szokás volt, hogy az írók egymásnak ajánlották műveiket. Ilyen példány is van néhány a könyvtárban, pl. Molnár Ferenc és Mécs László egy-egy kötete. A legrégebbi könyv Szabó Magda hagyatékából való, 1798-ban adták ki. A könyvtár legértékesebb darabjai közül megemlített néhányat az előadó. I. Lipót adománylevele 1658-ból származik, V. Ferdinánd adománylevele 1835-ös keltezésű. Szerepel a gyűjteményben egy meghívó az 1884-es országgyűlésre, amelyen szerepel Ferenc József császár és Tisza Kálmán aláírása. A könyvtár jövőjéről megtudtuk, hogy Oros László legszívesebben a szülőfalujának adományozná.
Dr. Zilizi Zoltán szlovákiai történész következett az előadók sorában. Előadásában a kisebbségi lét került a középpontba. Zoboraljáról érkezett, a helyszínt így mutatta be: „Zoboralja magyar szórvány, a szórványra halmozottan jellemző identitásdeficittel.” A folytatásban nemcsak a tüneteket sorolta fel, hanem a feltételezett okokat is elemezte. Sorvadó magyar identitásról beszélt, idézte Bibó Istvánt, miszerint „A kisebbségi lét hosszú távon nyomasztó.” A magyar nyelv megbélyegzését említette, „nem menő magyarnak lenni”. Idővel megszokottá és egészen természetessé vált az emberek számára a Szlovákiához tartozás érzése. A folytatásban arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért szakadnak el egyre többen a magyar közösségtől, és lépnek önként a nyelvi-érzelmi szlovákosodás útjára. Az okokat a következőkben látja: az érvényben lévő Beneš-dekrétumok, a magyar állampolgárság felvételének büntetése, a kétnyelvűség korlátozása, a magyar, mint második államnyelv bevezetésének akadályozása, a kisiskolák – nemzetiségi iskolák – burkolt ellehetetlenítése miatt. Mi a megoldás? Egyre tudatosabban kell megélniük magyarságukat, a magyar közösségek erősítésére, építésére van szükség. A legfontosabb azonban a példamutatás és a nevelés.
A konferencia utolsó előadója Juhász Gyula volt, aki a Párkányi Városi Múzeum vezetője. Előadása során szülőfalujáról, Kőhídgyarmatról írott könyvét mutatta be a közönségnek. Röviden ismertette a település történetét az őskortól napjainkig. Kiemelte, hogy fontos történelmi események helyszíne volt a falu. 1625-ben II. Ferdinánd itt kötött békét a törökkel. Az 1848/49-es szabadságharcban és a II. világháborúban is sorsdöntő ütközet helyszíne volt ez a vidék. Az első postahivatal már 1778-ban megkezdte működését Kőhídgyarmaton. A folytatásban a fejezetek ismertetése történt, amelynek során szólt az egyházközségről, a szakrális kisemlékekről, az iskolákról. Sok érdekes információt kaptunk a néprajzról, azt is megtudhattuk, hogy „malmos faluként” emlegették Kőhídgyarmatot. A szerző szülőföld iránt érzett szeretetének bizonyítéka ez a mű.
A konferencia végén Ruda Gábor az MBKKE elnöke mondott zárszót. Elmondta, hogy az MBKKE 2013-ban kezdte meg a Kárpát-medencében élő magyarok nyelvi és kulturális sokszínűségének a bemutatását. Az elhangzott előadások anyagából eddig minden esetben könyv született. A kötetek tanulmányai a magyarok kétnyelvűségéről, oktatási helyzetéről, történelméről, a kultúra egy-egy szeletéről szólnak. Reméljük, hogy a szlovéniai, a horvát és a délvidéki magyarok nyelvével és kultúrájával foglalkozó kiadványok után hamarosan kézbe vehetjük a szlovákiai magyarokról szóló előadások anyagát is.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor