Rate this item
(0 szavazat)

gjg.jpg - 460.85 KbTokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekessel, aki a Halhatatlanok Társulatának is tagja, személyesen találkozhatott a Helischer József Városi Könyvtár közönsége 2016. március 17-én. Bánhidy Vajk kérdéseire adott válaszaiból egyszerű, kedves személyiséget ismerhettünk meg. Egy Szeged melletti tanyáról indult a pályája. Tápé-Kutason, a tanyasi iskolában tanított az édesapja, aki színdarabokat írt, régészkedett és hegedűn is játszott.

A máig meghatározó, alapvető értékeket a családban sajátította el. Az apának meghatározó szerepe van az életében, hiszen példaképének tekintette. Fiúsan nevelte. Bizonyára tőle származik az énekesnő bátor, vállalkozó szelleme és az egyszerűség, a természet és a szabadság szeretete. A szülei korán felismerték a tehetségét, így már négyéves korában színpadon szerepelt.
Hogyan készült a szerepeire? Előbb a szöveget eredeti nyelven tanulta meg, majd magyarul. Így lett igazán az a személy, akit éppen énekelt, így vált ösztönössé a játéka. Bármennyiszer játszotta el ugyanazt a szerepet, mindig fontosnak tartotta, hogy előtte a korrepetitorral átismételje. Persze az operaszínpadon is előfordulnak bakik, például elfelejti az énekes a szöveget, ilyenkor bizony nagyon hasznos a súgó és a partner.
A világ számos színpadán fellépett, és olykor-olykor furcsa volt a számára a közönség reakciója. Bécsben a Staatsoperben a közönség hangos ovációval, nyíltszíni tapssal fejezte ki elismerését. Londonban viszont, ahol Jose Carrerasszal a Bohéméletben léptek fel, nagy meglepetésére a közönség az előadás alatt végig csendben maradt, csak a végén tört ki a hangos ováció és a tapsvihar. Mindig szeretettel és őszinte tisztelettel beszél a kollégáiról. Különösen szívesen emlékszik a két nagy tenorra, akikkel sokszor léptek fel együtt. Placido Domingo és Carreras is szívesen szerepeltek vele, mert kölcsönösen pozitív hatással voltak egymásra.
A férjével együtt a Pécsi Egyetem Zeneművészeti Intézetében tanítanak. Ha ma egy négyéves kislánynak, aki operaénekes szeretne lenni, tanácsot kellene adnia, azt javasolná neki, hogy tanuljon valamilyen hangszeren, sok népdalt énekeljen, mozogjon rendszeresen, hallgasson komolyzenét.
A közönség kérésére a beszélgetés végén a művésznő elénekelte az A csitári hegyek alatt című népdalt, amivel 1972-ben megnyerte a Kodály énekversenyt.

A fotót Nyáry Andrea készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor