Megjelent az idei harmadik szám

Írta: Filemon Béla 2014. november 19. szerda, 17:37
Rate this item
(0 szavazat)

hei.jpg - 309.99 KbAz évszakok körforgásához igazodva kikerült a nyomdából az Esztergom és Vidéke idei harmadik (őszi) száma. A bemutatóra november 14-én került sor a Párkányi Városi Könyvtárban, amelynek családias hangulatú termét megtöltötte a kíváncsi közönség. Az eseményt Wernke Bernát saját ihletésű, ó olívia kezdetű költeménye „csapta fel”, melyben Nagy Tímea volt segítségére (a vers természetesen elolvasható a folyóiratban). A könyvtár nevében Csiffáry Zsuzsanna igazgatónő köszöntötte a szerzőket és a vendégeket, majd vázlatosan ismertette a lap „újkori” történetét.

Az idei harmadik lapszám borítóján ezúttal Bangó Miklós Háztetők című olajfestménye szerepel, színeiben igazodva az őszi hangulathoz. A hagyományoknak megfelelően így ő tudhatja magáénak a középső két oldalt is Geometrikus formák a térben című remek pasztellképével. A folyóirat bevezetőjét ezúttal Körtvélyesi Klaudia Kör-kép című írása adja, amolyan lelki étvágygerjesztő gyanánt. Hiányolnunk kellett a bemutatóról dr. Bárdos Istvánt, aki pedig három munkát is jegyez az újságban, az elsőben éppen Bangó Miklós munkásságát méltatva, így maga a festőművész „kényszerült” önmagát bemutatni. A következő prózai munka is Bárdos István tollából fakad, amellyel a tíz esztendeje eltávozott Morvay Lászlónak az alakját idézi fel, akinek az emlékkiállítása a Tár-Lak Szalonban látható még néhány hétig. Nagyfalusi Tiborra emlékezik a szerkesztőség Wernke Bernát költeményével, melyet a szomorú hír még frissiben ihletett.
Tér- és időbeli utazást tehetünk Surányi Dezső segítségével a közeli Helemba-szigetre. A mű címe: Zátonysziget a nagy Duna medrében, alcíme pedig a következő: Egy középkori gyümölcsös élettörténete. Kitűnő tanulmány az egykori érseki birtokról. A cikkek között Horváth Ödön lágyan daloló szonettjei lebegnek. Simon és Júda ünnepének köszönheti létét Szulényi Mária Valéria megható kis elbeszélése, A sirály. Pribojszky Mátyásra emlékezik Horváth Gáborné az Isten Veled, Földim című írása. A szerző többek között elmondta, hogy járt az író sírjánál, ami egy kopjafás temetőben áll. Itt a gyakorlat az, amikor egy kopjafa kidől, mutatván, hogy nem gondozzák, tehát az emlékezés megszűnik, ásnak egy sírt, amibe magát az elhagyott kopjafát eltemetik. Matús Mészáros szívszorító novellájával Asztor nevű kutyájára emlékezik. A bemutatón kiderült, hogy a szerző nem más, mint a fordító, Vércse Miklós unokája.
„A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület első nemzetközi tűzzománcműhelye 2014 augusztusában a szatmárnémeti Electrolux üzemben valósult meg magyarországi és erdélyi művészek részvételével, a Hans Lindner Alapítvány támogatásával.” – írja Ruda Gábor cikkében, amelyben megszólalnak a műhely tűzzománc-művészei is. A Lábatlanon élő A. Bak Péter szintén a folyóirat állandó szerzői között szerepel, aki ezúttal a „120 éve született Molnár-C. Pál grafikus, festőművész” munkásságát idézi fel. Czirok Ferenc az ausztriai Zell am See-ből látogatott el Párkányba ez alkalomból, hogy bemutassa Átváltozás című novelláját, így kiderült, miért tartozik köszönettel Szenczi Molnár Albertnak. A hajdan élt református lelkész, hittudós egyik műve adta ugyanis számára az alapötletet. Ez év szeptember 25-én nyílt meg Lábik János életmű-kiállítása Ég és Föld között címmel Dunaszerdahelyen, a Csallóközi Múzeumban, amiről dr. Bárdos István készített összefoglalót.
A pelsőci templom XIV. századi falképeinek eredetével foglalkozik rendkívül érdekes tanulmányában Szakálos Éva, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum fiatal művészettörténésze. A munkában azt a teóriát igyekszik megerősíteni, hogy az itt előkerült freskók szoros kapcsolatban állnak az itáliai treccento művészetével. Az olvasnivalók sorát, szokás szerint, Horváth Gáborné Konyhakalendáriuma zárja, ami ezúttal befőzésre szólít mindenkit, aki télen is élvezni akarja az őszi gyümölcsök és zöldségek gazdag ízeit és vitamintartalmát.
Végül egy megjegyzés. Cikkemben nem minden szerzőre és írásra tértem ki, ez csupán egyfajta rövid ízelítő a rendkívül sokszínű folyóiratból.

Filemon Béla

Filemon Béla

Filemon Béla az esztergomi Tanítóképző Főiskolán végzett kommunikáció-művelődésszervező szakon. Bár egy ideig az Esztergomi Városi Televízió szerkesztője volt, figyelme főleg a nyomtatott sajtóra irányult, írásait az Esztergom és Vidéke című lapban rendszeresen lehetett olvasni. Hosszú évek óta tevékeny tagja és szervezője az Esztergomi Klubszínpadnak, előadásaikat a környék számos településén láthatták.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor