A biennálén jártam

Írta: Mayer Erzsébet 2014. szeptember 07. vasárnap, 22:42
Rate this item
(0 szavazat)

hgb.jpg - 230.54 KbEsztergom gazdag és értékes kulturális életének bizonyítéka a XIX. nemzetközi fotográfiai biennále. A kiírt pályázatra beküldött alkotások szép száma jól mutatja mind az alkotó, mind a befogadók részéről megnyilvánuló igényt erre a műfajra. A beválogatott képeket az érdeklődők a Duna Múzeumban és a Rondellában nézhetik meg. A kiírt téma: Táj-élmény különösen kedvezőnek mutatkozott, hiszen egyszerre aktivizálja a külső szépség megragadásának szándékát, a különösség átemelésének vágyát az időtlenbe, mint ahogy a belső látás tárgyi kivetítését is. A téma azt is lehetővé tette, hogy a szakavatott fotósok számot adjanak fotográfiai tudásukról és képességükről.

Mindezek következtében így kerülnek a néző szeme elé a kínos történelmi események helyszínétől (pl. Szőnyi István Katyn képe, ahol 1940-ben a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó 15-20 ezer lengyel tisztet kivégezték), a felfedezett városok és a természeti szépségeken át a mindennapi élet szokatlanságát visszaadó fotók. Az alkotások jól mutatják a látni tudók rácsodálkozását a világ változásaira, pl. hogy az idő múlásával hogyan lesz ugyanaz a táj más, vagy ugyanaz a dolog más nézőpontból milyen remekül igazolja a relativitás elméletét. Mindezek mellett izgalmasnak tűnnek azok a fotográfiák is, amelyek a megörökített külső látvány átalakításával jelentésmódosításokat hoznak létre. Ide sorolhatom az analogikus látás néhány ötletes darabját, pl. Görbe Anita városi sárkányait vagy Hérics Nándor Behangolva képátvitelét, vagy a szép számú kollázsokat. A címek több esetben utalnak filozófiai színtű észrevételek kifejezésére. Bán András Unknow nyomata csupán azért nem hat revelációként, mert a képzőművészetben Malevics Fekete négyzetével éppen 100 évvel ezelőtt ezt az utalást már elvégezte.
A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesületet – nagy örömünkre – két alkotó is képviselte. Németh László beválogatott két fotója az élet két különböző szintjét mutatja meg. Az Égszakadás képén az ég és a föld találkozásával a mitikus, még káoszban gomolygó állapotot idézi fel; A lelkem fotó elvont címe ellenére egy olyan műhely képét tárja elénk, amelyben a dolgozó, munkálkodó ember még nem idegenedett el sem munkájától, sem önmagától. A mindenhez értő, a szerszámokkal bánni tudó, azokhoz személyesen kötődő kézműve titkaihoz visz bennünket, utalva akár arra is, hogy a lélek műhelyében is van még tennivaló…
Hagymás István három Zöld-táj(l)élek fotója – ahogy a cím is kiemeli – szimbolikus üzenetet hordoz. A táj mindig kapcsolatban van az ember látható és láthatatlan életével. Az ember élete viszont ugyanilyen rejtett szálakkal kötődik lelkéhez. A víz ennek a kötődésnek a méltó hordozója, tele áramlással, változással, szépséggel és félelemmel. Az áramlás ugyanakkor olyan színárnyalatokat képez, ami fogságba ejti a szemlélődőt. Hagymást ennek felismerésén és megmutatásán kívül, a prímér fotóélményen túl zöldtáj különböző struktúrákba való elrendezése is érdekli. Az alkotás örömteli szándéka így teremt új formát, új alakzatokat sugallva a világ kimeríthetetlen gazdagságát.
Ennek a kimeríthetetlen gazdagságnak a fényírók általi megmutatásához kívánunk a nézőknek mély és tartalmas befogadást.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor