Muravidék Könyvek

Muravidék Könyvek (15)

A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület 2004–2007. évi kiadványaiból

/Novi horizonti. Izbor pesmi/ Neue Horizonte. Ausgewählte Gedichte

"Ez a kötet nem annyira a vándorlás, mint az időleges megpihenések kötete. A vándorlás leállásának természetes állapota a magány, a magányban megcsillan az egzisztencia drágaköve." (Kiss Endre)

Fordítások: Marjanca Mihelič, Maria Millas, Zágorec-Csuka Judit (szlovén), Ruda Gábor (német). Recenzensek: Franci Just, Kiss Endre.

Fotók: Hagymás István.

2013, 128 oldal, 13 x 20,5 cm, ISBN 978-615-5026-24-9, ISBN 978-615-5026-25-6 (online)

Első ízben jelentetünk meg könyvet szerb szerzőtől. „A Nők családfája sajátosan női szemszögből, női sorsokon keresztül ad keresztmetszetet az 1870-as évektől kezdődően a szerb társadalomról, a falusi és a városi életről, a változásokról, amelyek látszólag óriásiak, mégis szinte csak karcolták azt a felületet, ami mögött ott húzódik egy több évszázados hagyományrendszer, amelyben a vérbosszú és a gyermekházasságok ugyanúgy otthonosak, mint a szépség tisztelete, vagy az önfeláldozás tisztasága. Indulatok és érzelmek szövik át a történetet, mert az írónő hőseit ezek mozgatják, de nemcsak mert nőkről van szó, hanem mert ez látszik vezérelni ezt a sajátosan ómódi és sajátosan hagyománytisztelő társadalmat.” (Pápes Éva) Eredeti cím: Ženski rodoslov, szerbről fordította: Egyedi Márta.

2007, 174 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-963-87493-4-5.

A kötet címe is utal arra, hogy az esztergomi költő a Duna bal partján élő népességet is szeretné megszólítani, hiszen – az Átkelő, az Ister-Granum Eurorégió folyóiratának egyik szerkesztőjeként – elkötelezettséget érez a dél-szlovákiai magyarokkal szemben. Rögtön igazolódik ez a megállapítás, amikor A bényi hídnál című (első) fejezet azonos című versét olvassuk.

„Az osztrák irodalom túlnyomórészt minden bizonnyal németnyelvű, de a történelmi és társadalmi feltételek miatt egészen más törvényeknek engedelmeskedik, a tiszta forma és a tartalom területén is.” (Wendelin Schmidt-Dengler)

Szinkronicitások József Attila életében és életművében

A szerző egy olyan „József Attila jelenségre” hívja fel a figyelmet, amelyet az ún. szinkronicitás determinál. Azokra, az ok-okozati összefüggésben látszólag nem álló dolgokra mutat rá, amelyek ismételten fordulnak elő. „Azért válhat legnagyobb költőnk mitikus alakká, mert a vele megtörténteknek vannak előképei, és éppen a mesék, mítoszok, legendák világából ismerősek azok az események, amelyeket maga is megélt, verssé szublimált, ősképpé költött. Nemcsak az Ó- és Újszövetség egyes alakjaira, mozzanataira ismerhetünk rá, ha behatóan tanulmányozzuk József Attila írásait és a róla írottakat, de a magyar ős-történet egy-egy kulcsfigurája is felsejlik, a megfelelő attribútumokkal, a megfelelő időben és helyen...” (Hagymás István)

A „kétarcú” kötet egyik része tizennégy, hol vidám, hol szomorú, egymáshoz kapcsolódó történetet tartalmaz, amelyek fordulatos kisregénnyé kerekednek. „A Körhinta prózavilágából ágazó szálak megjelennek a szerző verseiben is, mintegy bizonyítékul, hogy N. Czirok Ferenc a körötte lévő világból megformálta a maga hiteles írói világát.” (Fekete J. József)

Horváth Ödön első (szonett-)kötete szinte érezhető hullámmozgásban, visszatérő és különböző témakörből összeállított versek gyűjteménye.

A költő témaköre maga a mindennapi élet. A kötetben társadalmi visszásságok, vallásos érzelmek, hitvallások, filozófiai eszmefuttatások, Istenhez szóló versek, a szerelemről, az élet szépségeiről, a városi, a falusi élet szereplőiről, a halálról és a természetről szóló szonettek váltogatják egymást különös egymásutánban. A költemények változatos mondanivalójukkal és zeneiségükkel újra és újra felkeltik az olvasó figyelmét.

Versek magyar és német nyelven. A könyv első három nagyobb egysége (Üzenet egy indulónak, Sorok az őszből és A kihagyott zaj) a költő legújabb, kötetben még meg nem jelent, szóképekben igen gazdag verseit tartalmazza. A negyedik, egyben utolsó, magyar–német nyelvű részben (Duna) válogatás található a költő régebbi – részben előző köteteiben megjelent – verseiből. A Délutáni havazás a határ-menti, határokon átnyúló kulturális folyamatokba kapcsolódik be azzal is, hogy a kötetet Barcsai Tibor esztergomi és Bugyács Sándor párkányi (Szlovákia) grafikusművészek rajzai díszítik.

2006, 96 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 963 86754 7 0.

A délvidéki, magyarkanizsai származású, szlovéniai és németországi lakhelyű költő (1934–1984) verseskötetét Székely András Bertalan szerkesztette és látta el kísérő tanulmánnyal (Magyar költő a szlovén tengermelléken), amelyben leszögezi, hogy Szalkai Kanyó Leona személyében „a magyar nyelvű kultúra méltatlanul elfeledett alakját tisztelhetjük.” „Sz. Kanyó Leona válogatott verseinek gyűjteménye három részre tagolódik: az elsőben, amelynek címe Szíved érlombja rám hajol, az örök nő-férfi kapcsolat verseit olvashatjuk. A másodikban, a Néhány jóság bizarr biztonsága címűben a költőnő életének »jóságos«, »bizarr« és »biztonságos« pillanataival találkozhatunk, míg az utolsó egy megélt élet tájaira visz el bennünket: Bennem élő tájak.” (Bata János) A kötet borítóját, grafikáit és tipográfiáját a szerző Szlovéniában élő lánya, Kanyó Laura készítette.

2005, 86 oldal, 12,5 x 20 cm, ISBN 963 86754 6 2

A kötet 10 válogatott (magyar nyelvű) verset tartalmaz, valamint azok szlovén és német fordításait. Fordítók: B. Nagy Zsuzsanna (szlovén nyelvre), Ruda Gábor és Sólyom Zsuzsanna (német nyelvre). Varga József a címadó költeményben vall arról, hogy Árpád fejedelem óta „Itt van az én hazám! A Murántúl ölén.” Majd a Mag – szó – álom című versben figyelmeztet, hogy „Őrizzétek az ősi Szót / a kegyetlen idő / vasfogú romlásától…” Továbbá felszólít, hogy a személyiség, a lélek nem eladható, mivel „Sorsod ideköt – nem tagadhatod!” (Nem mindegy) A háromnyelvű kötet második része gyermekverseket tartalmaz (ilyen a Méhecske, az Ereszlakók és a Madarak), mert nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Varga József nevezhető a muravidéki gyermekirodalom megteremtőjének.

2005, 48 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 963 86754 4 6

Magyar–szlovák–szlovén háromnyelvű tanulmánykötetünk annak a konferenciának az előadásain alapul, amelyet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület azonos címmel 2003. szeptember 15-én rendezett Esztergomban. Azt a kérdéskört vizsgáljuk a muravidéki és szlovákiai magyarok, valamint a magyarországi szlovákok viszonylatában, hogy milyen szerepet játszik (játszhat, játszhatna) a gyermek- és ifjúsági irodalom az anyanyelv megőrzésében, hogyan tehető szorosabbá a kisebbségi gyermek- és ifjúsági irodalmak kapcsolata a kisebbségi oktatással, hogyan válhat ezáltal a kisebbségi oktatás eredményesebbé, hogy mik a feltételei a kisebbségi gyermek- és ifjúsági irodalom fejlődésének (vagy egyáltalán megmaradásának) és ezzel összefüggésben magának az adott kisebbség megmaradásának.

2005, 152 oldal, 17 x 24 cm, ISBN 963 86754 1 1

Az összesen 20 fejezetre tagolt kötetben a szerző nagyapja (3–4. fejezet) és nagybátyja (5–20. fejezet) naplójegyzetei alapján kerekít, jobbára a Muravidéken játszódó történeteket. A hetési tájszavakat is bőven felsorakoztató, az egyszerű emberek nyelvén megírt és számukra is érthető, de ugyanakkor igényes nyelvezetű kötetnek szinte az összes történetéből kiérződik, hogy a nép (az együtt élő népek) szintjén mindig is inkább az egyetértés, egymás segítése volt a jellemző. A nemzetiségi ellentétek szítása pedig kívülről és felülről történt. A Tudatformáló idők alaphangvétele, végkicsengése – a kellemes élmények bemutatása mellett mégis – a tudatroncsoló elnyomással való kényszerű együttélés (legyen az szláv vagy magyar), az ilyesfajta „tudatformálás” elleni vádirat.

2005, 208 oldal, 14,8 x 20,5cm, ISBN 963 86754 3 8

Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből

Az ismert kisebbségkutató és közéleti ember közel két évtized írásaiból állította össze új kötetét. Műfajilag, tematikailag és az átfogott földrajzi térség és az érintett tudományágak tekintetében is sokszínű a könyv. Találunk közöttük nemzetelméleti, történelmi, művelődésszociológiai, demográfiai, irodalomtörténeti tanulmányokat,

Sárközi László sajátos rímeltetéssel bíró formaverseket ír, saját strófa szonettekben. Ez az ún. Sárközi szonett, amelyet ő alkotott meg, és amelynek nehézsége, de egyben szépsége abban mutatkozik meg, hogy nemcsak párosan elhelyezett rímek, hanem két darab hármas rímszerkezet is található benne. A kötet kilenc ciklusra osztott, Belső Világ, Damoklész kardja alatt, Költészet, Rúbáíját, Haikuk, Szaturnuszi költemények, Zsarunász, Örökké tartó búbánat és Könnyű versek címekkel. A cigány kisebbséghez tartozó szerző igényes kivitelű, keménytáblás borítóval megjelent kötetét, amely középiskolai érettségi tétel is volt, Győrffy Sándor grafikusművész rajzai díszítik.

2005, 156 oldal, 17 x 24 cm, ISBN 963 217 986 2.

Hagymás István írásaiban csaknem két évtizeddel ezelőtt választott hazája, a szlovéniai Muravidék (vagy még inkább és általában véve az Őrség) egyfajta lelkiismerete jelenik meg. De nemcsak az, mivel – mint ahogy mondani szokta – Kárpát-medencei identitásúnak érzi magát, amely azonosságtudat kialakulásához nyilván hozzájárultak fiatalkorának színterén, a most is gyakran látogatott vajdasági Zentán töltött évek, magyarországi tartózkodások, valamint régiónk más országaiban tett gyakori utazások is.

Esztergom és Vidéke Folyóirat

Átkelő Folyóirat

Látogatói Statisztika

664817
Mai napMai nap18
TegnapTegnap146
A hétenA héten18
Ebben a hónapbanEbben a hónapban2958
ÖsszesÖsszes664817

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor