Rate this item
(0 szavazat)

fti 9.jpg - 169.54 Kb„Látta őt az egész nép, amint járkál és dicséri az Istent.” (Cselekedetek 3,9)


 

Herczeg Pál 1939. június 26-án született Győrben. A Komárom-Esztergom megyei Ácson nőtt fel. Középiskolai tanulmányait a komáromi Jókai Mór Gimnáziumban végezte, ahol1957-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait 1957-ben kezdte meg a Budapesti Református Teológiai Akadémián, nem sokkal az után, hogy teológus bátyja hősi halált halt az 1956-os forradalomban. Segédlelkészi szolgálatát Körmenden, Kálozon, Dunaalmáson végezte. 1963-ban szerezte meg lelkészi diplomáját.

1964-ben kötött házasságot Németh Mária Piroskával. Boldog házasságukban két gyermek született. Családjával Ácson élt, az ácsi gyülekezetben meghatározó útravalót kapott Körmendi Lajos lelkipásztortól. Feleségével 53 esztendőt élt együtt hűségben, szeretetben. 1964 – 1988 között a Lábatlani Református Egyházközség lelkipásztoraként szolgált, a gyülekezet nagy megelégedésére. Elismerő szeretet övezte emberségét, tudós műveltségét. Lábatlanon szolgálata alatt nemcsak a templom külső-belső felújítása történt meg, hanem az evangélikus egyházzal karöltve megszerveződött a nyergesújfalui leánygyülekezet is. 1982-ben szerzett teológiai doktorátust „Krisztológiai irányzatok a páli levelekben” című disszertációjával. 1985-től óraadó tanárként dolgozott a Budapesti Református Teológiai Akadémia Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékén. 1988-ban átvette a tanszék vezetését, amit 1999-től már mint egyetemi tanár, 2008-ig látott el. 2009-től professor emeritusként segítette a Kar munkáját. 1997-2004 között óraadóként a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémián, majd a Selye János Egyetemen is oktatott. Dr. Herczeg Pál a jelenlegi esztergomi református lelkipásztor házaspár oktatója is volt.
1989-90-ben, majd 2002-ben Bernben folytatott kutatómunkát. 1974-től intenzíven bekapcsolódott a református egyház tudományos igénnyel létrehívott ún. „szaktanfolyamának”, majd később a Doktorok Kollégiuma munkájába, majd a ’90-es évek közepétől tagja a holland-magyar apokrifkutató munkacsoportnak. Rendszeres résztvevője és előadója az évenként megrendezésre kerülő szegedi biblikus konferenciának. Számos konferencián, rendezvényen, lelkészi továbbképzésen adott elő. In medio ecclesiae címmel 70. születésnapja alkalmából a HTK írásaiból egy válogatást adott közre 153 oldal terjedelemben. A Kolozsvári Teológiai Intézet oktatóival régóta szoros kapcsolatot ápolt. A magyar teológiai intézetek közötti kapcsolatot erősítő Coetus Theologotum konferenciáknak állandó résztvevője és lelkes támogatója volt. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet által adományozott tiszteletbeli professzor címet 2015. október 14-én vehette át dr. Herczeg Pál az Intézet fennállásának 120. jubileuma alkalmából tartott ünnepségen. A laudációt dr. Adorjáni Zoltán egyetemi docens, református lelkipásztor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánja mondta el. A Budapesti Károli Gáspár Református Egyetemet dr. Kocsev Miklós professzor, dékánhelyettes képviselte.
Munkássága elismeréséül 1988-ban Lábatlan település Pro Urbe-díjjal tüntette ki dr. Herczeg Pált. 2007-ben megkapta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának Elismerő Oklevelét. 2012. október 31-én a Károli Gáspár-díjat vehette át az Emberi Erőforrások miniszterétől, Balog Zoltántól. „Amit a reformáció a Kárpát-medence népeinek adott, közös nemzeti kincs, felekezetre való tekintet nélkül. A reformáció az egész kereszténység ügye, szellemisége pedig meg tudja nyitni a szíveket a nagy testvéregyháznál is – mindezt Bölcskei Gusztáv fogalmazta meg a 495 évvel ezelőtt kezdődött esemény kapcsán. Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára, amellyel kezdetét vette az egyház megújulása”- mondta a miniszter. A kitüntetés átadása végén Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár pohárköszöntőjében elmondta, hogy a kultúra és az iskolaügy számára is óriási változásokat hozott a reformáció, amely naggyá tette a protestáns iskolákat, rájuk „felekezethez való tartozás nélkül büszkék lehetünk”. A laudációt Kósa László művelődéstörténész professzor, a Károli Gáspár-díjat odaítélő bizottság elnöke mondta. Megkapta a Pro Pannonia Reformata kitüntetést a Dunántúli Református Egyházkerülettől.
Dr. Herczeg Pál, vagy ahogyan minden diák és kolléga hívta Őt a kezdetektől, Pali bácsi, köztiszteletben álló és közkedvelt személyiség volt a Teológián. Kedves, közvetlen természete, ugyanakkor elkötelezettsége és a hit elveihez való ragaszkodása mindenki számára példaadó volt. Tudományos munkássága a tanszéki oktatási segédletek (jegyzetek) megújítása mellett főként a krisztológia területére koncentrált (Krisztusról és az egyházról szólok. Kálvin Kiadó, Budapest, 2006.), de mindenki számára ismert Az Újszövetség története (Budai Gergely anyagának felhasználásával) három kiadása és az Érted is, amit olvasol? (Budapest, 1991., 2000.) bibliaismereti hittankönyve. Tanításával, lelkipásztori szolgálatának tapasztalataival lelkésznemzedékek számára adott irányt és útmutatást.
Főtiszteletű Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke így emlékezik: „Ma hajnalban (2017. április 24. -a szerk.) szolgálatba küldő Ura hazahívta dr. Herczeg Pál teológiai professzort, az újszövetségi bibliai teológiai tudományok tanárát, egykori lábatlani lelkipásztort. A mai napi újszövetségi Igével, az örök élet reménységében adunk hálát életéért, gyülekezeti lelkipásztori és tanári szolgálataiért, árnyalt, de a feltámadott Jézus Krisztusba vetett rendíthetetlen hitéből fakadó teológiai látásáért, előadásaiért, publikációiért, könyveiért. Egykori tanítványainak sokasága nevében is hálát adunk Professzor úrért az Istennek. Hálát adunk azért, hogy dunántúli reformátusként képviselt bennünket a reformátusok nagy családjában. Mindvégig „dunántúli” maradt kegyességében, teológiájában, tanári munkájában, szolgálatában, szeretetében. Külön hálát adunk az élő Istennek azért a hiteles, emberséges, útmutatásában is kedves személyiségéért, amelyben kiábrázolódott a Krisztus. A dunántúli reformátusság egész közössége nevében imádkozunk a gyászoló családért, vigasztalásért, erőért, élő reménységért, a feltámadott Úr Jézus Krisztusban.”
Gerecsei Zsolt ácsi református lelkipásztor szavai: „Lábatlaniként hogyan emlékezzünk rá? Úgy, hogy lábatlani lett és volt. Amikor lelkészi szolgálatáról teológiai tanárrá történt kinevezése után lemondott, e szavakkal tette: a lábatlani gyülekezetet más gyülekezet szolgálatáért nem hagyta volna el.” Utolsó, 2016-ban megjelent önéletrajzában pedig maga vallott így: „Mindvégig lábatlani lakos maradtam.”
Én magam dr. Herczeg Pált professzor úrnak szólítottam, Ő meg engem művész úrnak. Az egyéni vagy a művésztelepi kiállításaimon mindig ott volt. Saját bevallása szerint nem volt műértő, csak szerette a művészetet. Az április végén nyílt kiállításomon nem láttam kimagasló alakját a közönség között. Álmomban sem gondoltam, hogy már sosem fogom látni a földi életünkben, hiszen akkor már nem élt, április 24-én hajnalban, 77 éves korában hazatért Teremtő Urához. Sokszor utaztunk- véletlenszerűen- együtt a buszon Budapestre és visszafelé, s mivel mindketten igen elfoglalt emberek voltunk, vagyunk, így a beszélgetéseink mindig félbemaradtak. 2016. október 20-án mindketten Budapestre siettünk. Ő a Lónyay utcai Református Gimnáziumba igyekezett, én meg a Corvin közbe, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége ünnepségére, mint a szervezet tagja. Akkor mondta el nekem, a bátyja 1956-os hősi halálának történetét. A gimnáziumban rendeztek egy egész napos megemlékezést az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, és ide volt hivatalos a professzor úr. A történelmi események felelevenítésének végén egy diákküldöttség, Herczeg Pál professzor vezetésével, átvonult a Budapesti Református Teológia udvarára, ahol a professzor testvérének, a sebesültek ápolása közben lelőtt Herczeg Lajos teológushallgatónak emlékére elhelyezték az iskola koszorúját. Terveztem, hogy a közeljövőben egy nagy lélegzetű interjút készítek a civil Herczeg Pállal, de ez most elmarad.
Életéért, szolgálatáért az Ácsi Református Egyházközség templomában gyászistentiszteleten adtunk hálát 2017. május 12-én, pénteken 15 órakor, és azt követően helyeztük örök nyugalomra az ácsi református temetőben, ahol szülei és testvére is nyugszanak. Steinbach József püspök búcsúztatójából: „Dr. Hercegh Ferenc professzor úr személyiségéről nagyon röviden annyit mondhatunk, hogy egész valójával igazolhatta a mai Ige üzenetét, mert Krisztus Jézus szolgája volt. Mint teológiai tanárt az egyház iránti féltő szeretet jellemezte. Előadásain nemcsak a teológiai tudományt közvetítette, hanem gyakori exkurzusok formájában az egyház életének aktuális jelenségeit is bátran szembesítette a bibliai tanítással. Búcsúznak: felesége, gyermekei, menye, unokái, szűkebb és tágabb rokonság, a lábatlani, esztergomi, ácsi gyülekezetek, a Tatai Református Egyházmegye, a Dunántúli Református Egyházkerület, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, jelen lévő lelkipásztorok, egykori tanítványok, minden itt jelen lévő testvér.” Csak nagyon ismert és tisztelt személyiségek temetésén lehet, lehetett ennyi sok embert látni. Dr. Herczeg Pál nyugalmazott egyetemi tanárt, református lelkipásztort, a családi sírnál Gerecsei Zsolt ácsi református lelkipásztor búcsúztatta. „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12,1-2)
Isten veled Professzor úr! Emlékezete legyen áldott!
Javaslom, hogy egykori lakóhelyén emléktábla őrizze dr. Herczeg Pál nevét.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor