Kirándulás a hajdani Esztergom vármegyében

Írta: Peragovics Ferenc 2016. május 12. csütörtök, 20:46
Rate this item
(0 szavazat)

ggp.jpg - 47.12 KbA harmadik alkalommal lebonyolított helytörténeti vetélkedőnkre a koronát május 4-én tettük fel, mikor is a szóbeli döntőbe jutott 11 csapat tagjait és felkészítő tanáraikat egynapos felvidéki kiránduláson „láttuk vendégül”. Sajnos nem minden csapat tudta elfogadni a meghívást, de eljöttek a nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola és a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium diákjai, a kicsit házigazdának tekinthető dobósokon kívül. A kis buszos körutat Esztergom városának pénzügyi támogatása tette lehetővé, amit a szervezők – Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, Gergely Endre és Peragovics Ferenc – ezúton is köszönnek.

Viszonylag későn, csak reggel 9 órakor kerekedett fel a társaság, hiszen tudtuk, a történelmi Magyarország egyik legkisebb megyéjének párkányi járását tekintjük meg. Történelmi hasonlattal élve, afféle régi időkre emlékeztető szolgabírói körútra indultunk. Az ember nem is hinné, mennyi látnivaló, érdekesség található a zsebkendőnyi terület községeiben. Sorrendben így következtek az állomások: Kéménd – Bény – Farnad – Szőgyén – Dunamocs.
A kéméndi temetőben koszorút helyeztünk el az 1849. április 20-án lezajlott ütközet kopjafájánál. Egy nappal korábban a honvéd főerők Nagysallónál diadalmaskodtak, amiről az osztrák hadvezetés későn értesült, így Esztergomból Franz Wyss vezetésével egy dandárt küldött északi irányba, amit azonban a Pöltenberg Ernő irányította VII. hadtest csapatai vertek szét Kéménd határában. Rögtönzött kis ünnepségünk végén elénekeltük az Esik eső karikára kezdetű Kossuth-nótát, aminek születése környékünkhöz kötődik, és amivel sikerült egész napra elijeszteni fejünk fölül az esőt.
Még el sem helyezkedtünk a kényelmes busz ülésein, már le is szállhattunk a középkori emlékekben gazdag Bényben. Megcsodáltuk a XIII. századi premontrei apátsági templomot a Garam fölött, elképzeltük, ahogy az avar kori sáncok között fejedelmünk, István összegyűjtötte hadait Koppány ellen. A falu határában megnéztük a Szent László-forrás mellé épített kápolnát: Tánczos Dániel, a Dobó Gimnázium 8. osztályos tanulója mindenkinek lelkesen húzta a kristálytiszta vizet.
A kirándulók számára különleges élményt jelentett a farnadi megálló. A község érdekessége, hogy itt három keresztény felekezet tart fenn templomot, - építési sorrendben - a katolikusok, reformátusok és evangélikusok. Idegenvezetőnk a helyi evangélikus közösség fiatal, lelkes tagja, Saróka Liliána volt, aki a nyitrai egyetemen magyart és matematikát hallgat. Előadásában megemlítette, hogy Rudnay Sándor hercegprímás engedélyezte a község lutheránusainak a templom építését az 1820-as évek elején. Lám, az érsekséget Esztergomba visszaköltöztető főpap milyen toleranciát tanúsított! Önálló lelkészséget a közösség nem tud fenntartani, így Piliscsabáról Kézdy Péter lelkész jár át az istentiszteleti alkalmakra. Farnad a hajdani vármegye legészakibb települése volt, pedig a kilométeróra szerint még csak 30 km-re távolodtunk el Esztergomtól.
Ezután visszafordultunk délnek, és a történeti, néprajzi emlékekben ugyancsak gazdag Szőgyénbe jutottunk. A helytörténeti múzeum fantasztikus leletei a termelő életformára áttérő ember korából származnak. A település két szomszédvár összenövéséből jött létre; valamikor Németszőgyén és Magyarszőgyén közigazgatásilag külön állt. Ezt a később közösen épített hatalmas katolikus templom mögött álló, 1744-ből származó határkő is bizonyítja. Egyik oldalán M S, a másikon N S felirat áll. De nem értünk rá tovább nézelődni, mint a község Petőfi által megénekelt híressége, Pató Pál úr, mert lelkes falukutatók vártak minket Dunamocson. Megtekintettük a Duna menti halászok, molnárok, parasztok tradicionális életének 40 év alatt összegyűjtött tárgyi emlékeit. Még egy népiskolai osztályt is sikerült szakszerűen berendezni, a falon Kogutowicz-féle történelem térképekkel!
Kirándulásunk programja talán még ennél is színesebb és változatosabb lett volna, ha jut időnk a gyönyörűen felújított bélai kastélyra, ezt azonban idő hiányában elvetettük. Így is 5 óra körül értünk vissza a vármegye központjába, Esztergomba. Gépkocsivezetőnk a mérőórára pillant újra. Mindössze 100 km-t tettünk meg, mégis történeti, néprajzi ismeretekkel gazdagodva érkeztünk haza. Tanulságul írom mindannyiunknak a régi igazságot: a nagyvilág itt van a kis világunkban!
Jövőre folytatni szeretnénk a vetélkedőt és újra izgalmas túrára hívni a helytörténetre fogékony, Esztergomban és a környéken tanuló diákokat és tanáraikat. A vármegyei szolgabíró jelszavát – Ej, ráérünk arra még! – el kell felejteni.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor