Rate this item
(0 szavazat)

gmr.jpg - 249.02 KbIsmét elveszítettünk egy barátot. A karácsonyi ünnepek előtt jött a szomorú hír: az Úr magához szólította a kesztölci származású jó barátot, a kanadai Hamiltonban élt letelepedett kiváló festőművészt. 1956 vihara röpítette oly messze szülőföldjétől, ahová 1966 óta nyaranta hazajárt. Nemcsak pihenni a klastrompusztai nyaralóban, hanem dolgozni, alkotni is. Bizonysága ennek faluja, Kesztölc templomában Szt. Kelemen legendájának egyik jelenetét ábrázoló monumentális mozaik oltárképe, valamint Cirill és Metód képmása. Munkája sokrétű volt. Alkotásai megtalálhatók jóformán a világ minden táján: múzeumokban, képtárakban, egyéb intézményekben, magántulajdonban, pl. az angol királynő Windsor-gyűjteményében is. Első kiállítása 1963-ban volt, ezt követte még 57 önálló, és 72 csoportos kiállítása Európa és Amerika országaiban. Művelte a képzőművészet minden műfaját, vonzotta a színművészet, a zene, az ének is. Meg a barátok. Szerette a társaságot, a baráti kör is szerette a mindig mosolygó, kedves, vendégszerető Tibort. Mennyire várta a nyarakat! Hogy majd jön…! Nem jön! Hozzák! Majd! Sajnos!
A jó Isten legyen kegyes Hozzád!
Nyugodjál békében! Barátaid

Szeptember eleje volt. Csengett a telefonom. Lábik János festőművész barátom hívott: – Holnap Kesztölcre megyek egyik barátomhoz. Festeni fogunk. Mások is jönnek, leszünk hárman-négyen. Gyere, jó társaság lesz.Ilyenben még nem volt részem, hát ráálltam. Másnap hétfő volt, reggel az első komppal mentünk. Esztergomban már várt ránk a vendéglátónk, Nyilasi Tibor, a Kesztölcről elszármazott, Kanadában élő, nyugdíjas magyar rajztanár-festőművész. A városban még csatlakoztak hozzánk ketten: a nyergesújfalui Sziklai Károly és a süttői Tóth Zsuzsanna festőművészek. Kesztölcön elsőként házigazdánk kiállítását tekintettük meg. A Borház előkelő éttermének falait többféle technikával készült festmények-grafikák díszítették. A téma gazdagsága, megformálásának sokfélesége és színvonala ragadott meg elsősorban. A mondanivalóban való elmélyedéshez már több hozzáértés és idő kellene. A látványt még kiegészítették a művész otthoni képei.
A tízórai elfogyasztása után a helyi templomban megtekintettük Cirill és Metód, az ószlávok hittérítőinek mozaik portréit, valamint a Szent Kelemen csodatételét ábrázoló nagyméretű mozaik oltárképet, vendéglátó barátunk alkotásait. Ezután újra kocsiba ültünk, és irány a természet. Kisebb bolyongás után az egyik domb tetején állapodtunk meg. Innen belátható volt a falu egy része. Mögöttünk a Pilisi-hegyek őszeleji napfényben, változatos színekben pompázó koszorúja, előttünk a hegység északnyugati nyúlványa, annak tövében húzódik a falu piros tetős házaival. A társaság elhelyezkedett, és nyomban munkához látott. Ahogy ki-ki a maga módján elkészült művével, további helyet kerestünk. Ez már körülményesebb volt. Úttalan utakon rázkódtunk a Ladában, majd jókora kanyart megtéve visszajutottunk a faluhoz közeli egyik magaslatra. Innen más rálátás volt a tájra, jól belátható volt az egész falu is. Mindenki keresett magának alkalmatos helyet, és munkához láttak. Jani és Károly „vérbeli” tájképfestő, Tibornál inkább az emberi alakok dominálnak, Zsuzsannát pedig a virágok ihletik elsősorban. Most mindegyikük a táj szépségét próbálja megragadni. Más-más szemszögből nézve, más-más módszerrel csaknem ugyanarról a látványról egészen eltérő zsánerű művek születtek. Beigazolódott: mások vagyunk, másképp látunk, másképpen csináljuk.
Persze kellemes társalgás, odaszólás-mondogatás is folyt eközben. Meg egy kis falatozás is a táskákból előkerült elemózsiákból. A hangulatos nap kávézással, sörözgetés melletti érdekes szakmai tereferével végződött. Ugyanis közben eszembe jutott, hogy már szeptember van, változott a komp menetrendje. Gyorsan összekaptuk holmijainkat. Szerencsére az utolsó kompjáratot még elértük. Hála az égnek, most már ilyen gondunk nincs.
Nagyszerű, tehetséges emberek-barátok körében, érdekes élményekben, hangulatos társalgásban eltöltött napunk volt. Érdemes volt elmennem.

Megjelent: Esztergom és Vidéke, XVI. évf. 49. sz. 2001. december 13. 2. old.
Interneten: http://library.hungaricana.hu/hu/view/Esztergom_es_Videke_2001/?pg=346&layout=s&query=SZO%3D(V%C3%A9rcse%20Mikl%C3%B3s) (2016. 01. 02. 8.05)

A képen Nyilasi Tibor és Lábik János látható, a felvételt Ruda Gábor készítette 2015. augusztus 2-án Felsőszeliben, Oros László Bibliotheca Pro Patria nevű magánkönyvtárában. 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor