Filemon Béla

Filemon Béla

Filemon Béla az esztergomi Tanítóképző Főiskolán végzett kommunikáció-művelődésszervező szakon. Bár egy ideig az Esztergomi Városi Televízió szerkesztője volt, figyelme főleg a nyomtatott sajtóra irányult, írásait az Esztergom és Vidéke című lapban rendszeresen lehetett olvasni. Hosszú évek óta tevékeny tagja és szervezője az Esztergomi Klubszínpadnak, előadásaikat a környék számos településén láthatták.

2014. március 11. kedd, 20:15

Egy regényíró a könyvtárban

hki.jpg - 41.54 KbNemrégiben jelent meg az ACCORDIA Kiadó jóvoltából a Kalló Márton utolsó imája című könyv. Szirmai S. Károlyt és művét dr. Bognár Stefánia író, a kiadó szerkesztője mutatta be a Helischer József Városi Könyvtárban március 10-én. A regény vezérfonalát egy pap és egy apáca között szövődő, a megengedettnél sokkal mélyebb vonzalom aggodalmakkal teli, ugyanakkor örömökben bővelkedő forgataga adja, aminek következtében mindketten elhagyják az egyházat, és összeházasodnak. A mű egy ízig-vérig lélektani regény, melyet még inkább nyomatékosítanak a cselekményben bőven elhelyezett naplóbejegyzések.

2014. március 06. csütörtök, 13:01

Egy igazi világutazó, Lukács Csaba

hkl.jpg - 40.27 KbNemrégiben Tátyi Tibor szerkesztőtársam az esztergomi kulturális élet fellendüléséről írt örömteli sorokat. Ezt a folyamatot erősítette a Helischer József Városi Könyvtár március 3-i rendezvénye, ahol Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója és a Baptista Szeretetszolgálat önkéntese mesélt humorban, iróniában, ugyanakkor tragédiákban és szívszorító történetekben bővelkedő külföldi élményeiről. Nehéz különválasztani nála az önkéntes segítői és az újságírói szerepet, mert a Szeretetszolgálat munkatársaként utazik ugyan, de mindig nyitott szemmel vizsgálja az eseményeket, a körülötte történteket.

2014. február 21. péntek, 20:02

Egy neszmélyi festő Esztergomban

hlb.jpg - 113.91 Kb„Régi, kedves ismerőst köszönthetünk ma körünkben, akit az utóbbi időszakban ritkán láthattunk. Jelenléte örömteli (különösen, hogy elhozta hozzánk alkotásait), és régi emlékeket is idéző: hosszú esték füstös, boros hangulatát, elmúlt közösségek pezsgő, mozgalmas életét, tovatűnt arcokat, talán a fiatalságunkat.” – e szavakkal indította megnyitóbeszédét Simon Tibor a Tár-Lak Szalonban február 19-én. Ez a régi, kedves ismerős nem más, mint Barcsa Pál, aki származását tekintve ugyan debreceni, ám ezer szállal kötődik Esztergomhoz.

2014. február 12. szerda, 11:06

Tamás József, egy emlékmű tervezője

hli.jpg - 101.06 KbA múlt század elején élt Esztergomban egy csíkszeredai születésű ember, Tamás József, akinek tervei alapján készítették el az úgynevezett Madéfalvi veszedelemnek emléket állító művet a Székelyföldön. Őrá emlékeztek a Belvárosi temetőben február 10-én azzal, hogy a szintén csíkszeredai Turul – 1764 – Egyesület emléktáblát avatott a sírhelyén. Az időzítés a lehető legjobb volt, hiszen Tamás József 1868 február 11-én látta meg a napvilágot.

2014. február 06. csütörtök, 13:30

Balla András és a Menedék, no meg A remete

hln.jpg - 6.82 KbHelischer József Városi Könyvtár, Esztergom. Február 3-a, este öt óra. A közönség jórésze már a teremben van, várakozik vagy a helyét keresi. Fiatal lányok még székeket hoznak be, hogy feltölthessék a hátsó sorokat a még újonnan érkezőknek. Az est Balla András esztergomi fotográfus legújabb könyvének bemutatójáról szól. Hárman ülnek le az asztal mögé: (balról jobbra) Berecz András mesemondó, énekes, Antall István, a Magyar Rádió kulturális szerkesztője (Gondolat-Jel) és a fotós.

2013. június 17. hétfő, 13:55

Az ismeretlen Balassa Bálint

htc.jpg - 52.67 KbAz egyik májusi reggelen így fordul hozzám a lányom: „Kiránduljunk egyet!”. „Rendben –mondom -, de hová?” Erre ő: „A Felvidék tele van szebbnél szebb várakkal, mi itt vagyunk karnyújtásnyira tőlük, tehát, induljunk!” Igen ám, de mégis melyik legyen a célpont? Barcsai Tibor barátom gyakran emlegeti Trencsén várát, mondván, mindközül a legszebb, még akkor is, ha annak idején a császáriak itt kergették szét a kuruc seregeket. Annyi gond van vele, hogy túl távoli, az egynapos út java részét az autóban töltenénk. Ugyanez a baj a többi várossal is: Kassa, Bajmóc, Fülek, Besztercebánya… Végül valahogy Zólyom vára maradt fenn a rostán, úgy kétórásra becsültem a távolságot autóval.

Első ízben jelentetünk meg könyvet szerb szerzőtől. „A Nők családfája sajátosan női szemszögből, női sorsokon keresztül ad keresztmetszetet az 1870-as évektől kezdődően a szerb társadalomról, a falusi és a városi életről, a változásokról, amelyek látszólag óriásiak, mégis szinte csak karcolták azt a felületet, ami mögött ott húzódik egy több évszázados hagyományrendszer, amelyben a vérbosszú és a gyermekházasságok ugyanúgy otthonosak, mint a szépség tisztelete, vagy az önfeláldozás tisztasága. Indulatok és érzelmek szövik át a történetet, mert az írónő hőseit ezek mozgatják, de nemcsak mert nőkről van szó, hanem mert ez látszik vezérelni ezt a sajátosan ómódi és sajátosan hagyománytisztelő társadalmat.” (Pápes Éva) Eredeti cím: Ženski rodoslov, szerbről fordította: Egyedi Márta.

2007, 174 oldal, 14,8 x 20,5 cm, ISBN 978-963-87493-4-5.

2013. március 27. szerda, 09:24

Wernke Bernát: Folyón túl, valahol…

A kötet címe is utal arra, hogy az esztergomi költő a Duna bal partján élő népességet is szeretné megszólítani, hiszen – az Átkelő, az Ister-Granum Eurorégió folyóiratának egyik szerkesztőjeként – elkötelezettséget érez a dél-szlovákiai magyarokkal szemben. Rögtön igazolódik ez a megállapítás, amikor A bényi hídnál című (első) fejezet azonos című versét olvassuk.

„Az osztrák irodalom túlnyomórészt minden bizonnyal németnyelvű, de a történelmi és társadalmi feltételek miatt egészen más törvényeknek engedelmeskedik, a tiszta forma és a tartalom területén is.” (Wendelin Schmidt-Dengler)

2013. március 27. szerda, 09:22

Hagymás István: A mitikus József Attila

Szinkronicitások József Attila életében és életművében

A szerző egy olyan „József Attila jelenségre” hívja fel a figyelmet, amelyet az ún. szinkronicitás determinál. Azokra, az ok-okozati összefüggésben látszólag nem álló dolgokra mutat rá, amelyek ismételten fordulnak elő. „Azért válhat legnagyobb költőnk mitikus alakká, mert a vele megtörténteknek vannak előképei, és éppen a mesék, mítoszok, legendák világából ismerősek azok az események, amelyeket maga is megélt, verssé szublimált, ősképpé költött. Nemcsak az Ó- és Újszövetség egyes alakjaira, mozzanataira ismerhetünk rá, ha behatóan tanulmányozzuk József Attila írásait és a róla írottakat, de a magyar ős-történet egy-egy kulcsfigurája is felsejlik, a megfelelő attribútumokkal, a megfelelő időben és helyen...” (Hagymás István)

Esztergom és Vidéke Folyóirat

Átkelő Folyóirat

Látogatói Statisztika

664489
Mai napMai nap82
TegnapTegnap143
A hétenA héten598
Ebben a hónapbanEbben a hónapban2630
ÖsszesÖsszes664489

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor