Rate this item
(0 szavazat)

fsv 40.jpg - 49.86 Kb20 éves a Duna-Ipoly Nemzeti Park

 


Idén a megalapításának huszadik évét ünnepli a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Ezzel teljesen egyidős a Strázsa-hegy lábánál az orosz csapatoktól visszamaradt bázisépületben létrehozott Kökörcsin Ház. Ebből az alkalomból szeptemberben megemlékező rendezvényt szerveztek a park budapesti központjában. Ezenkívül nyomdai termékként ünnepi számot adtak ki a „Cincér” című Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírleveléből.

A kiadvány 25 számozott oldalon tematikusan az évfordulóval összefüggő történeteket hoz az elmúlt két évtized történéseiből. Többek között húsz történetet olvashatunk a park alakításához kapcsolódó eseményekről. Ezen belül a Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozásához vezető eseményeket, amelyek a térségünkre is vonatkoznak. „Az alapításában meghatározó jelentőségű dunai vízlépcsőrendszer története a 20. század harmincas éveire nyúlik vissza, amikor a Duna menti országok kormányai foglalkozni kezdtek a Duna szabályozásának gondolatával, mert az javítaná a hajózhatóságot és egyúttal vízi energia termelésére is lehetőséget biztosítana. 1956. április 30-án a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa határozatot hozott a Duna Pozsony és a Fekete-tenger közti szakaszának úgynevezett komplex hasznosításáról, amelyben már szerepeltek energetikai célú vízlépcsők is.”… „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánybizottsága 1963 áprilisában megállapodott, hogy közös beruházási programot alakítanak ki a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer létesítésére.”
„Magyarországon a projekt elleni tiltakozás szerves része lett a rendszerváltó reformmozgalomnak, s ennek hatására 1989-ben leálltak az építkezéssel.” Ezt követően az Országgyűlés a 28/1991 (IV. 30) számú határozatával döntött „a Duna Esztergom–Budapest szakaszán és az Ipoly völgyében a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Duna-Ipoly Nemzeti Parkot. …E folyók mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és a felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló erőforrásainak a védelmére”.
A törvényi feltételek megteremtése után a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság körébe tartozott, a korábbi védetté nyilvánított területeket – tájvédelmi körzetek, barlangok, sziklaképződmények, hegyoldalak, források, szigetek, ősmaradványok, legelők, lápok, kompkikötők, páskomok – össze kellett „fésülni”, és egységesen a Duna-Ipoly Nemzeti Park hatáskörébe kellett adni. Ez összesen 48 ezer hektárt tett ki. Szakmai egyeztetésekkel, lakossági fórumokkal, területek vásárlásával, kárpótlási törvények alapján magántulajdonba került, de természetvédelmi szempontból értékes területek megvásárlásával a végén 60 314 hektáron 1997. november 28-án létrejött a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Ünnepélyes avatását dr. Baja Ferenc miniszter Visegrádon végezte. Ennek van most a 20. évfordulója. Erre az alkalomra került kiadásra a Cincér ünnepi száma. Benne visszaemlékezések, közte a címerükre került havasi cincér története, a megalakulás története, régi iratok közötti szemlézés, események, természetvédelmi kutatások eredményei, fotók, vidám történetek, mostani állapotok ismertetései, a következő időszak tervezett elképzelései.


Csőrepedés


Ez a hét sem múlott el az ivóvízhálózaton történt meghibásodás nélkül. A Pozsonyi utca 26-os és a Hőtáv utca 40-es családi házai előtt kellett az útburkolatot csőrepedés miatt megbontani.


Készülődés a Virágos Kertváros elismerések átadására


A több éve folyó Virágos Kertvárosért mozgalom idei utolsó összejövetelét tartotta az aktivisták csoportja, akik az értékelést, a helyszínek bejárását és az összehasonlításokat végezték. A mostani összejövetelükön a háromszori terepbejárás osztályzatait átlagolták, és megállapították a kialakult sorrendet. A listát átadták a képviselőcsoport vezetőjének azzal, hogy gondoskodjon a jutalmakról, és szervezze meg az ünnepélyes átadást.


A Tópart utcai autóbuszváró a helyére került


A múlt hét folyamán a néhány héttel ezelőtt lerakott térkövekre kihelyezték a helyi járatos autóbuszvárót a Tópart utca és az Eperjesi út találkozásánál. Most már védett helyen várakozhatnak az autóbusszal utazni akarók. Itt jegyzem meg, hogy a templommal szembeni autóbuszvárót még a mai napig nem pótolták. Pedig már szinte nem is lehet emlékezni rá, mióta nincs meg a váró. Ugyanitt kb. másfél éve nem került pótlásra a közvilágítási lámpa.


Közmeghallgatás


A város vezetése november 13-án este tartotta soron lévő, közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülését a város Művelődési Házának színháztermében. Ezekre az eseményekre a város teljes lakosságát várják. Ez sajnos eddig egyszer sem valósulhatott meg, mert, mint ahogy eddig sem, a mostani rendezvényről Kertváros lakossága nem értesült. Én ott voltam, de én is véletlenül értesültem a rendezvényről. Nincs plakát, nincs hirdetés, nincs szórólap, nincs meghívó. Az a válasz nem elég, hogy „kitettük a honlapra”. Ez nem elég arra, hogy széles körben értesüljenek a lakók a rendezvényről. Rajtam kívül Kertvárosból, kötelezően, a két képviselő volt jelen. A városrészen kb. hétezer ember él, megérdemelnék, hogy a város vezetése, a képviselők tiszteljék meg őket azzal, hogy a választópolgárokhoz ők mennek ki lakossági fórumokon.


Még mindig nem működik az e-recept


Az országosan november 1-től bevezetett e-receptek forgalma a városrész háziorvosi rendelői és a patika között még a héten sem működött. A patikusoktól kapott információ alapján, a kezdeti próbálkozások utáni kudarcot követően, teljesen leálltak az e-receptek forgalmáról. Bíznak benne, hogy az országosan megjelölt végső, új dátumig a rendszert használható állapotba hozzák az illetékesek. Megjegyezték epésen, erre a gyermekbetegségre még a magas szintű magyar gyógyszertudomány sem tud orvosságot javasolni. De bíznak a magyar szoftverfejlesztőkben, és hamarosan beáll az elképzelt ideális állapot, nem kell papíralapú recepteket felírni az orvosoknak.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor